Napi Iszlám

Cseh szépségkirálynő: "A muszlim nők magas státusza miatt tértem át az iszlámra.”

2016. március 10. - Napi Iszlám

Gender - Cseh szépségkirálynő: A muszlim nők magas státusza miatt tértem át az iszlámra.”

 

Három évvel ezelőtt Marketa Korinkova még Prágában tanult, dolgozott, és felfelé ívelő modellkarrierjét építgette. 2012-ben az olaszországi Miss Motors nemzetközi szépségversenyt is megnyerte, amely a reklám-és média világában nemzetközi hírnévhez juttatta. Ma Abu Dabiban dolgozik, felvette a Maryam nevet, és szingli nőként az iszlám vallás tanításai szerint éli mindennapjait.
Marketa a prágai Károly Egyetemen végzett marketingkommunikáció és PR szakon mikor cseh barátai néhány hónapra meghívták magukhoz Dubaiba. Elmondása szerint mindig is elvágyott a Cseh Köztársaságból, ahol szerinte nyomott a közhangulat és az emberek túlzottan irigyek mások sikereire. Számos országban megfordult már, köztük Indiában és Tajvanon is, de az Emirátusokban tapasztaltak különösen megfogták. „Tetszett, hogy az emberek itt a világ minden tájáról érkeztek, mégis békében tudnak élni egymás mellett. Nem törődnek azzal, milyen a bőrszíned, milyen vallást követsz vagy hogy mit viselsz.”- nyilatkozta az expres.cz oldalnak*. Jelenleg értékesítési menedzserként dolgozik a luxus termékeiről híres Amwaj Ékszer kft.-nél, de a modellkeféssel sem hagyott fel teljesen: tradicionális arab ruhákat tervező divatcégek rendszeresen hívják fotómodellnek. 
A volt szépségkirálynő saját elhatározásból, három év után döntött úgy Dubaiban, hogy felveszi az iszlámvallást. „A nőknek az iszlámvallás magas rangot ad. Ez volt, ami igazán megfogott az iszlámban.” – írta egy riportjában az Al Quds Al-Arabi londoni napilap. „Nehéz ezt szavakba foglalni pontosan, de az ateista közegben, ami Csehországban körülvett elkezdtem Isten létét érezni. A keresztények és muszlimok mindig értik, miről beszélek.” – mondta az expres.cz oldalnak. 
Családja és barátai vegyes érzelmekkel fogadták áttérését, Marketa szerint ennek oka a média által közvetített negatív kép az iszlámról és a muszlimokról, illetve az általa kiragadott és felnagyított extrém példák, amik félelmet keltenek az emberekben. Pedig, mint mondja, a hétköznapi muszlim emberek békés és teljesen átlagos életet élnek. „Több embert is elvesztettem a környezetemben azért, mert muszlim lettem, de úgy gondolom ők nem is voltak a barátaim, mert egy igaz barát mindig kitart a másik mellett. A családommal leültünk és megbeszéltük a dolgokat, és miután látták, hogy ugyanaz a lány vagyok belül, aki voltam, minden rendben volt. Több barátom még azt is mondta, hogy jobb ember lettem mióta muszlim vagyok; nyugodtabb, kedvesebb és barátságosabb.” 
Sokan féltették Marketát nőként egyedül egy arab országban, de Marketa teljes biztonságban érzi magát, és köszöni szépen, elnyomástól mentes életet él. Szerinte a legfőbb probléma az, hogy sokan összekeverik az iszlám tanításait a helyi kultúrával és hagyományokkal. Szaúd-Arábiában például nem élne, mert ott számos szokás van, amelynek semmi köze az iszlámhoz és negatívan hat az ottani nők jogaira. Az Emirátusok viszont úgy érzi teljesen más. 
Ugyan Abu Dabiban sok nő jár niqabban, vagyis az egész testet és arcot eltakaró ruházatban, de, mint mondja, ez nem egy kötelező viselet se itt, se magában az iszlámvallásban; senkit sem kényszerítenek rá, hogy így járjon. „Bevallom nekem is van otthon niqabom, és ki is mentem vele az utcára egyszer, hogy kipróbáljam. Van neki jó oldala is, mégpedig hogy mások nem a külsőd, a szép arcod, a ruházatod alapján ítélnek meg, hanem csak az számit, mit gondolsz, és mit mondasz. Ennek ellenére én maradok az egyszerű kendőnél; a niqab nekem túlságosan problémás.”
Bár európaiként megtehetné, mert senki se szólna érte, Marketa nem jár bulizni esténként, nem iszik alkoholt, és egyenlőre szingliként él. A napi öt imát igyekszik betartani, bár elmondása szerint Csehországba látogatva sokszor ez nagyon nehezen kivitelezhető. „Az Emirátusokban könnyű, mert mindenhol van mecset. Az ima idején a bevásárlóközpontokban megszólal az imára hívás, elmegyünk imádkozni, majd fojtatjuk ott a dolgunkat, ahol abbahagytuk. Otthon nem igen vannak imahelyek, az utcán vagy étteremben pedig elég érdekesen néznének rám, ha leterítenék egy szőnyeget és elkezdenék imádkozni. Ám az iszlámban számtalan könnyítés van: egy utazó például összevonhat bizonyos imákat, így öt helyett csak napi három alkalommal imádkozik. ” 
„Fontosnak tartom betartani a szabályokat és az előírásokat, de nem vagyok ’fanatikus’. Úgy gondolom, minden embernek a lelkiismeretére van bízva, hogyan cselekszik. Ha kiderülne például, hogy az egyik muszlim barátom hazaérve alkalomadtán megiszik egy pohár bort, nyilván nem helyeselném, de semmiképpen sem hatna ez ki a kapcsolatunkra. Hogy mit csinál az kizárólag rá és Istenre tartozik.”
Nem Marketa egyébként az egyetlen ismert európai nő, aki a közelmúltban áttért az iszlámvallásra. Tony Blair sógornője, az újságíró és aktivista Lauren Booth 2010-ben lett muszlim egy iráni útját követően; a szintén újságíróként és a brit tisztelet párt aktivistájaként tevékenykedő Yvonne Ridley pedig 2003-ban tért át az iszlámra, két évvel azután, hogy a tálibok Afganisztánban foglyul ejtették, majd néhány héttel később szabadon engedték. 

 

 

Csányi Tímea Áya

 

 

http://www.expres.cz/ceska-muslimka-zivot-v-emiratech-d4i-/zpravy.aspx?c=A160221_182203_dx-zpravy_ren

 

 

http://aboutislam.net/muslim-issues/europe/czech-beauty-queen-reverts-to-islam/

ZIKR & ROLL - Poetic pilgrimage

ZIKR & ROLL - Poetic pilgrimage

A Poetic Pilgrimage 2002-ben alakult női muszlim hiphop duó. Az eredetileg jamaikai gyökerű duó tagjai 2005-ben vették fel az iszlámot. A zenekar a kompromisszum-mentes társadalmi és politikai állásfoglalásaival igen gyorsan ismert lett a brit hiphop közönség előtt, és az iszlám világban is. A duó eddig három nagylemezt adott ki, 2015-ben Mette Reitzel - Hip Hop Hijabis címmel egy órás dokumentumfilmet is készített róluk.

https://www.youtube.com/watch?v=1kSh6bobLTU

Közlekedés - Amman

TÁRSADALOM/ KÖZLEKEDÉS

Jordán önkéntesek egy csoportja elkészítette az ország fővárosa, Amman hiánypótló tömegközlekedési útvonaltérképét. A Maan Naszl (Együtt odaérünk) nevű civil kezdeményezés a térképet elérhetővé tette a szervezet honlapján egy iOS és egy Android alkalmazással együtt. A kiadvány elkészítéséhez szükséges adatokat Amman lakói bizotsították az általuk használt busz, minibusz és taxiútvonalakról.

„Ez a térkép Amman lakóit és látogatóit hivatott segíteni a főváros busz-, minibusz- és taxiútvonalainak használatában. (..) Mindenkit arra bíztatunk, hogy a fejlesztése érdekében ossza meg velünk a város különböző részeiben, és az országszerte szerzett utazási tapasztalataikból származó közlekedési adatokat.”- szól a Mann Naszl honlapján álló közlemény.

Az új útvonaltérkép megjelenése előtt gyakorlatilag nem volt az utasok számára elérhető információ Amman tömegközlekedésével kapcsolatban.

A letöltések ezen a linken elérhetőek:

http://maannasel.net/map/

KULTÚRA - A Qarawijjín könyvtára

KULTÚRA - A Qarawijjín könyvtára

 

Újranyit a fezi Qarawijjín Egyetemhez tartozó könyvtár, írja a worldbulletin.net. A Qarawijjín Egyetem a világ legrégebbi, folyamatosan működő egyeteme, 859-ben alapította Fátima al-Fihri, egy gazdag kereskedő lánya. A család a tunéziai Qajrawánból vándorolt ki Fezbe, így lett az egyetem neve Qarawijjín. A madrasza, azaz az iszlámjogi egyetem a nyugati iszlám egyik kiemelkedő szellemi központja lett, ahol iszlám tanulmányokat, a máliki jogrendhez tartozó iszlámjogot, és klasszikus arab nyelvet tanítottak. A régi profil mellett az egyetem a modern időkben angol és francia nyelvet és informatikát is oktat. 
Az oktatás a hagyományos iszlám madrasza-rendszerben zajlik: a hallgatók félkörben ülnek egy sejk körül, aki szöveget olvastat velük, majd nyelvtani, jogi, exegetikai kérdéseket tehetnek fel a szöveggel kapcsolatban. A hallgatók életkora 13 és 30 év között mozog, és a nyugati iszlám minden tájáról érkeznek: Spanyolországtól egésze Közép-Afrikáig. Az egyetem 1963-től része a marokkói állami oktatási rendszernek, és a 20. század közepétől oktat nőket is.
Az egyetemhez tartozó mecset az egyik legnagyobb Észak-Afrikában, 22000 embert tud befogadni. A jelenlegi formáját több átépítés során nyerte el, végső kialakítása az Almorávida dinasztiához tartozó Ali ibn Júszuf (1106-1143) szultán nevéhez fűződik: ekkor látják el a madraszát kúfi kalligráfiával, ami az épület egyik különlegesen szép díszítését adja. 
A könyvtárát a Marinida dinasztiához tartozó Abú ’Inán Fárisz szultán (1348-1358) alapítja 1349-ben. Olyan kódexeket őriz, mint Málik ibn Anász Muwattája gazella-pergamenen, ami az egyik legkorábbi jogi- és hadísz-gyűjtemény, ibn Iszháq szírája, ami a Próféta életének legkorábbi összefoglalása, és ibn Khaldún kéziratai. Olyan tudósok tanultak itt, mint ibn Arabí, a híres misztikus, ibn Khaldún, a szociológia feltalálója, és a legenda szerint II. Szilveszter pápa. 
A könyvtár, és benne a kéziratok elég rossz állapotban voltak, ez tette szükségessé a felújítást. A több millió dolláros beruházás kivitelezője Aziza Chaouni kanadai-marokkói építész, akit az első felméréskor sokkolt az épület állapota. A könyvtár, bár a kutatóknak adott kutatási engedélyt, a tág közönség előtt zárva tartott az épület rossz állapota miatt: hiába javították az idők során, a törött csempék, korhadó gerendák és zárlatos elektromos vezetékek veszélyt jelentettek az egész épületre. „Amikor kibontasz egy régi épületet, sose tudhatod, mi van a fal mögött: megbontasz egy falat, és találsz egy festményt, leszeded a festményt és találsz egy ajtót; a pincében például egy ősi szennyvízelvezető rendszert találtunk” – mondta Chaouni a felújításról. Chaouni a hagyományos zalídzs csempetechnológiát, ami a marokkói épületek fő díszítőelemét adja, modern technológiákkal kombinálta, amikor napkollektorokat és az esővízgyűjtő rendszert tervezett az épületbe. „Nem akartam, hogy egy bebalzsamozott holttestet hozzunk létre” – mondta Chaouni -, „hanem a jelenlegi hallgatók, kutatók, látogatók számára is használható teret.” 
Ugyancsak nagy kihívás volt az egyetem forrásának a felújítása, ami Fez város régi vízhálózatának a része, ami jelenleg már az Unesco világörökség-listáján is szerepel a egész fezi medinával (óvárossal) együtt. A könyvtár belső bútorzatát az eredeti alapján helyi mesterek készítették. 
A felújítás három évig tartott, és 2016 májusában adják át újra a nagyközönségnek. Lesz benne olvasóterem, konferencia-terem, kézirat-restauráló műhely ugyanúgy, mint modern kávézó és irodák.

http://www.worldbulletin.net/art-culture/170060/worlds-oldest-library-in-morocco-to-reopen-in-may

KALLIGRÁFIA – A kúfi írás 2.

Kultúra - A kúfi írás 2.

Az iszlám előtti korból viszonylag kevés írott arab nyelvű szöveg maradt fent, az ötödik század előttről alig van arab nyelvű felirat. Ez annak is az eredménye, hogy ha az emberek, akik le akartak írni valamit, nem a beszélt nyelvük, az arab írott változatát haszálták, hanem egy másik nyelvet, ammit kifejezetten írásra használtak: a nabateust, a szábeust vagy az arámit. Alig néhány felirat van, amiből következtetni lehet arra, hgy hogyan is alakul az arab írás története: egy felirat a Negev-sivatagból, néhány felirat Szíriából és Szaúd-Arábiából, görög szövegekben megjelenő arab személy- és helynevek. 

Három nagyon korai Korán-kézirat is ismert: az egyik az „Uszmán Koránja”, ami Taskentben, Üzbegisztánban van. Ez kúfi írással íródott, de a rövid magánhangzókat jelző pontok és diakritikus jelek nélkül. (A sémi írások mássalhangzós írások, ahol a hosszú magánhangzók mássalhangzóként is működnek, ezért jelölik őket, a rövid magánhangzókat viszont nem jelölik, vagy csak a kiemelten fontos szövegekben jelölik. Később a Koránt is „kipontozzák”, mint a masszoréták a Tanakhot.) A másik a Sana’a kódex, aminek a legfőbb érdekessége, hogy a sztenderd uszmáni szöveg alatt egy másik szövegvariáns is található. (Az uszmáni „redakció” egységesítette a Korán-szövegeket.) A harmadik a frissen felfedezett Birminghami Kódex, ami jelen pillanatban is kutatás alatt áll. 

A kúfi írást a Korán-kéziratok és más szövegek mellett mecset-díszítésre, tárgyak díszítésére használták. A modernkori kalligráfusok is ihletődnek belőle, sok újragondolt változata van.

 

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.206592366363299.1073741834.188300301525839&type=3&ref=notif¬if_t=like

HETI HADÍSZ 5. – al-Bukhári és a hadíszgyűjteménye

HETI HADÍSZ 5. – al-Bukhári és a hadíszgyűjteménye

Al-Bukhári hadíszgyűjteménye egyike az iszlám másodlagos vallásos irodalmának, és része a kutub asz-szittának, a hat, ún. „kanonikus” hadíszgyűjteménynek. A címe Dzsámi’ asz-szahíh, azaz minden olyan hadísz, ami a szahíh, azaz az ép, teljes kategóriába tartozik. 
Ibn Khallikán (1211-1282) sáfi’ita jogász és történész így ír al-Bukháriról az életrajzi lexikonában (Ibn Ḫallikān, Wafayāt al-a’yān. Dar Sader, 1994. 569. történet):

„Abú ’Abdullah Muhammad bin Abí l-Hasszan Iszmá’íl bin Ibráhím bin al-Mugíra bin al-Ahnaf Yazzibah (azt mondta B. Mákúlá, hogy Yazzizbah al-Dzsu’fí [Dzsu’f törzsbeli] a kliensrendszer által) al-Bukhárí, a Koránt kívülről tudó, a hadísz-tudomány imámja, a Dzsámi’ al-Szahíh [A hadíszgyűjtemény] és a Táríkh [Történelem] szerzője. Hadíszokat keresve felkereste a táborvárosokban található legtöbb hadísz-tudóst. Írt Khurászánban, a hegyekben, Irak városaiban, Hidzsázban, Szíriában, Egyiptomban. Megérkezett Bagdadba, és odagyűlt hozzá [Bagdad] népe, megismerték kiválóságát, és tanúsították egyediségét a hagyományozás és tudás tudományában. 
Mesélte Abú ’Abdullah al-Humídí a könyvében, [aminek a címe] A tudáskereső parazsa, és a Szónok a Bagdad történelme [c. könyvében], hogy amikor al-Bukhárí megérkezett Bagdadba, hallottak róla a hadísz-tudósok. Összegyűltek, és fogtak száz hadíszt, összekavarták a matn-ját és az isznádját*, és tették az egyik isznád matn-ját egy másik isznádhoz, és adtak tíz embernek fejenként tíz-tíz hadíszt, és megparancsolták nekik, hogy amikor megjelennek a tanácsban, és mondják el azokat al-Bukhárínak. 
Megegyeztek a tanács időpontjában, és megjelent a tanácsban a hadísz-tudósok csoportja, akik a Khurászán népe közül való idegenek közül valók voltak, és mások a bagdadiak közül. Amikor lecsendesedtek a tanácstagok, odafordult al-Bukháríhoz egy férfi a tíz közül, és megkérdezte őt egy hadísz felől azon hadíszok közül. Al-Bukhárí azt mondta: „Nem ismerem.” Megkérdezte egy másikról, és Bukhárí azt mondta: „Nem ismerem.” És egyenként folytatta, amíg kifogyott a tízből, és al-Bukhárí [mindegyikre] azt mondta: „Nem ismerem.” 
Ott voltak a jogtudósok is azok között, akik eljöttek a tanácsba, és egyre egymáshoz fordulgattak, és mondogatták: „ez egy okos ember”. És aki ez ellen volt, az gyengeséggel és nem megfelelő tudással vádolta meg al-Bukhárít. Aztán odafordult hozzá egy másik férfi a tízből, és megkérdezte őt egy hadíszról abból [a neki kiosztott] tíz összekevert hadíszból. „Nem ismerem” – mondta al-Bukhárí. És megkérdezte egy másikról, és al-Bukhári azt mondta rá: „Nem ismerem.” És folyatta [a kérdező], feladva neki egyiket a másik után, amíg kifogyott a tízből, és al-Bukhárí [mindre] azt mondta: „Nem ismerem.” Azután odafordult hozzá a harmadik, majd a negyedik, amíg kitelt a tíz, amíg kifogytak az összes összekevert hadíszból, és al-Bukhárí semmi egyebet nem mondott, csak azt, hogy nem ismeri. 
Amikor megtudta al-Bukhárí, hogy kifogytak, odafordult az elsőhöz közülük, és azt mondta: - Ami az első hadíszodat illeti, így és így. A második, így és így. A harmadik és a negyedik, mint az, egyenként, amíg elérte mind a tízet, és visszatett minden matn-t az isznádjához, és minden isznádot a mant-jához. Így tett a többivel is: visszatett minden hadísz matn-ját az isznádjához, és az isznádokat matn-jukhoz. És dícsőítette a memóriáját a nép, és elismerték az elsőbbségét.” 
Al-Bukhárí teljes neve Abú ’Abdullah Muhammad bin Abí l-Hasszan Iszmá’íl bin Ibráhím bin al-Mugíra Yazzibah / Bardizbah al-Dzsu’fí al- Bukhárí (أبو عبد الله محمد بن اسماعيل بن ابراهيم بن المغيرة بن بردزبه الجعفي البخاري, Bokhara 810/194– 870/256, Khartánk). Apja, Iszmá’íl maga is híres hagyományozó volt. A család perzsa eredetű, al-Bukhárí niszba-mellékneve, az al-Dzsu’fí onnan származik, hogy dédapja, al-Mugíra Jamán al- Dzsu’fí, a kormányzó maulája, kliense lett, felvéve az iszlámot. Al-Bukhárí tizenhat éves korára fejez be minden, Bokharában elérhető tanulmányt, ami a hadíszokkal kapcsolatos. Ekkor özvegy anyjával és testvérével elvégzik a zarándoklatot, amiről al-Bukhárí nem tér haza, hanem elindul, hogy az iszlámtudományok szempontjából fontos központokat bejárja. A híradások szerint több mint ezer sejket hallgatott, és így gyűjtötte össze legendássá vált tudását. Élete vége felé, amikor éppen Nisápurban lakott, a nisápuri emír meghívja, hogy magánórákat adjon a fiainak, de al-Bukhárí ezt elutasítja. Emellett eretnekséggel is megvádolják, mert noha hisz a Korán örökkévalóságában, a recitálás örökkévalóságának tanát már nem fogadja el**. Miután kiutasíták Nisápurból, Bokharába, majd onnan Kartánkba, egy Bokhara-közeli faluba megy. Itt hal meg 870/256-ban. 
Al-Bukhárí hadíszgyűjteménye egyike a két legautentikusabbnak és legelfogadottabbnak tartott hadísz-gyűjteményeknek, de mégis a al-Bukhárí-féle hadíszgyűjteményt tartják a legautentikusabbnak, mert a Muszlim-féle gyűjtemény nem tartalmazza a teljes Korán-kommentárt. Al-Bukhárí teljes életműve megtalálható ebben a könyvben; amit ezelőtt írt, azzal is tulajdonképp erre készült, a szahíh elkészülte után pedig húsz évig ezt tanította, az elbeszélés szerint 90000 tanítványnak élete során. 
A könyv a legutóbbi, 1997-es Darussalam kétnyelvű kiadásban, amit Muhammad Muhsin Khan fordított angolra, 9 kötetben, 97 könyvben, 3670 fejezetben (a fejezetek néhány hadíszt tartalmaznak, néha többet, néha kevesebbet, néha csak egyet) 7563 hadíszt tartalmaz, aminek jelentős része ismétlés, így az önálló hadíszok száma kb. 2500 lehet, a többi ezek variációja. A teljes, alfejezetes tartalomjegyék csak arabul több, mint 60 oldal. A könyvek címe után al-Bukhárí beilleszt egy, általában isznád nélküli összefoglaló-szerű bekezdést, ami rávilágít arra, hogy körülbelül miről is lesz szó a könyvben; emiatt később sokat kritizálják. Ezek gyakran tartalmaznak Korán-idézeteket, vagy hadísz-részleteket. Tematikusan csoportosítja az anyagát, és egy hadísz másik variációját máshova illeszti be, nem az első megjelenés után, ami meglehetősen nehézkessé teszi a variációk egybevetését. Valószínűleg az volt a célja ezzel, hogy egy téma köré csoportosítva minden olyan hadísz kéznél legyen, amelyre hivatkozni lehet jogilag, emellett pedig úgy tűnik al-Bukhárí csoportosításából, hogy egy hadíszból többféle jogi következtetést is le lehet vonni. 
Al-Bukhárí - Muszlimhoz hasonlóan - csak és kizárólag hiteles (szahíh) hadíszokat vesz fel a gyűjteményébe, amelyek isznádjának épségéről és megbízhatóságáról meggyőződött, és kihagy minden olyan hadíszt, ahol kérdései merülhettek fel, vagy amelyiket nem találta elég megfelelőnek a szahíh kategóriához. Csak olyan isznádot fogadott el, amelynek a tagjai – al-Bukhárí lehetőségeihez képest ellenőrizte ezeket – megbízhatóak, akiket a közösség általánosan elfogadott, mint hiteles hagyományozót, és az isznád egyenesen a Prófétáig megy vissza. Ennek ellenére a kritikusok úgy találták, hogy a szigorú válogatás ellenére is kerültek be olyan hagyományanyagok, amelyek nem felelnek meg a szahíh hadísz kritériumának. 
Amin Aslan Islahi hadíszkutató szerint al-Bukhárí könyvének a következő jellegzetességei vannak: 
a. al-Bukhárí, az isznádokat vizsgálva csak azt az isznádot fogadta el, ahol a hagyományozók életének ideje fedi egymást, azaz találkozhattak a valóságban is; emellett azt is fontosnak tartotta, hogy ellenőrizhető kellett legyen az, hogy a hagyomány láncolatában egymás után következő emberek valóban találkoztak-e egymással; és csak olyan isznádot fogadott el, ahol a felek expressis verbis kijelentették, hogy valóban találkoztak is, és megtörtént a hagyományozás; ebből a szempontból ez szigorúbb kritérium, mint amit Muszlim alkalmaz.
b. al-Bukhárí csak olyan hagyományozóktól fogadott egy hadíszokat, akikről közismert volt, hogy gyakorolták az iszlámot és a hagyományos iszlám szerinti kegyes életet éltek; így pl. a murdzsitáktól*** nem fogadott el hadíszokat.
c. al-Bukhárí egyértelműen teológiai szempontok alapján rendszerezi a könyvét, ami az iszlám mély ismeretéről tanúskodik. 

Kommentárok: 
A legfontosabb kommentár, ami a szahíh-hoz készült, a Fath al-bárí fí sarh szahíh al-Bukhárí (فتح الباري شرح صحيح البخاري ألفه الحافظ ابن حجر), amit ibn Hadzsar al-Asqalání írt (mh. 1448/852). A könyvét 1414/817-ben fejezi be, legutóbb kiadta arabul a Darussalam Kiadó 15 kötetben. Egyéb kommentárok : 
1. Al-kawkab ad-dararí fí sarh al-Bukhárí, írta al-Kirmání (mh. 1394/796);
2. Umdat al-qári fí sarh szahíh al-Bukhárí, írta Badr ad-Dín al-Ajní;
3. Irsad as-sárí li sarh szahíh al-Bukhárí, írta al-Qastallání (mh. 1517/923); ez a második legfontosabb kommentár a szahíh al-Bukháríhoz.
4. Tafszír al-garíb má fí al-szahíhajn, írta al-Humajdí (mh. 1095/488)
5. At-tawszíh, írta asz-Szujútí (mh. 1408/811H)
6. Sarh ibn Kaszír (mh. 1373/774H)
(ibn Khallikánt arabról fordította Gyöngyösi Csilla)

Kép: al-Bukhári mauzólemuma Szamarkand mellett, Üzbegisztánban
*matn: a hadíszban található szöveges tartalom; isznád: leszármazási láncolat
** Az egy fontos teológiai vita a középkorban, hogy a Korán milyen módon örökkévaló. A Korán önmagában recitálást is jelent, illetve a hagyományozás legtöbbször szóban történik, az írásbeliség csak másodlagos. 
***A murdzsia, ami egy középkori teológiai irányzat, azt tanítja, hogy az is muszlim marad, aki halálos bűnt követ el. 

 

Gyöngyösi Csilla, iszlámkutató

Börtönnépesség és migráció - két európai példa

 ISZLÁM ÉS TÁRSADALOM / URBAN LEGENDS

Már jóval a menekültválság előtt állandó toposza volt a muszlim bevándorlók integrációjával kapcsolatos diskurzusnak az az állítás, miszerint a muszlimok egész Európában képtelenek
 a beilleszkedésre, a börtönök nagy része velük (és más vallású afrikaiakkal) van tele, vagy - enyhébb formában - de a muszlim bevándorlók erős felül-reprezentáltságáról beszélt. E panel olyan mértékben bevetté vált, hogy nem csak a szélsőjobbos sajtóban, de a mainstream közbeszédben, sőt a tudományos, akadémiai diskurzusban is, mint magától értetődő, az okfejtések alapját képező köztudott igazság jelent meg. 

A panelre ráépülve aztán Közép- és Kelet-Európában megjelent a beilleszkedni tudó európai fehér és a beilleszkedni nem tudó muszlim sötétbőrű migráns dichtómiája. (Sőt, mint azt több jeles politikus kifejtette, a beilleszkedni tudó fehér migránsok a valóságban nem is minősülnek migránsoknak.)
Az egyetlen probléma, hogy sok más helyzethez hasonlóan ezt a képet némileg árnyalja a valóság. Bár a börtönnépesség vallási összetételét nem vizsgálják a statisztikák, a migráció külföldi fogvatartottak esetén jó indikátor lehet az fogvatartottak származási országának vizsgálata. Az Egyesült Királyság Igazságügyi Minisztériuma által kiadott jelentés alapján például az Egyesült Királyságban a börtönben ülő külföldiek számát tekintve az első három helyet európai, sőt EU-tagországból érkezők töltik meg, ők lengyel, ír és román állampolgárok. Őket követik a jamaikai fogvatartottak, és a fogvatartottak számát tekintve csak az ötödik helyen állnak a nagy létszámú pakisztáni közösségből kikerülő fogvatartottak.
Az első afrikai ország, ami megjelenik a statisztikákban, mint a fogvatartottak származási országa, a hatodik helyen álló Nigéria, amit aztán rögtön egy újabb EU-s ország, Litvánia követ.

http://www.prisonreformtrust.org.uk/Portals/0/Documents/Bromley%20Briefings/Factfile%20Autumn%202015.pdf


Természetesen felhozható érvként, hogy a másod- és harmad-generációs bevándorlóknak már brit állampolgárságuk van, így a fenti adatok torzíthatnak, azonban a fogva-tartottak rassz-szerinti megosztásából ez szintén nem következik. A jórészt pakisztáni, közel-keleti és indiai "ázsiai, vagy "ázsiai brit" etnikumúak a 2011-es népszámlálás alapján 2015-re projektált adat szerint a népesség hozzávetőlegesen 7,5%-át teszik ki, a börtönökben fogvatartottak között viszont majdnem evvel megegyező, 7,7% az arányuk.

Az feketék (afrikai és karibi népesség) ugyan jelentősen felülrepretenzált a börtönlakók körében, a börtönlakók 12%-a fekete szemben a népességben megjelenp 4%-os aránnyal. Ugyanakkor az elmúlt évek legerősebb tendenciája éppen a fekete börtönnépesség arányának drasztikus csökkenése volt a legjellemzőbb.

https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/480250/bulletin.pdf

Német nyelvterületen ugyanakkor jelentősen eltérő képpel találkozhatunk. Németországban, bár a külföldi állampolgárságú börtönnépesség nagy részét itt is európai állampolgárságúak adják, (69%) ezen belül a kelet-európaiak aránya "csak" 48% (ennek kétharmadát lengyel, román orosz és szerb állampolgárságú fogvatartottak teszik ki), a török állampolgárságúak viszont önmagukban is a teljes külföldi börtönnépesség 22%-át adják. 

https://www.destatis.de/DE/Publikationen/Thematisch/Rechtspflege/StrafverfolgungVollzug/Strafvollzug2100410147004.pdf?__blob=publicationFile

Itt tehát keletről érkező - jelentős részben muszlim hátterű fogvatartottak a börtönnépesség jóval nagyobb részét adják, mint az Egyesült Királyságban, ugyanakkor itt sem beszélhetünk arról, hogy a börtönökben elsősorban ilyen népesség jelenne meg.

Káldos János, szociológus

Menekült és migráns - Menekülő művészet

“A legtöbb ember egyetért abban, hogy művészetek nélkül a világ sivárabb, lélektelenebb volna, ám sokkal kevesebben méltányolják, hogy egy-egy színvonalas mű megszületése a tehetségen túl komoly szellemi és fizikai erőfeszítést, hosszú befektetett időt, elhivatottságot, idő- és anyagi ráfordítással szerzett készségeket és technikai tudást igényel, ezért művészként érvényesülni bárhol a világon szinte csak kapcsolatokkal, némi szerencsével és hosszú, küzdelmes úton lehetséges. Hatványozottan igaz ez a fegyveres konfliktus sújtotta térségekre, ahol a művészetek támogatására jóformán semmilyen forrás nem marad. Éppen ezért fontos hír az érintettek számára, hogy a British Council és a The Space nevű szervezet új digitális komissziós pályázatot hirdetett a hazájukból menekülni kényszerült szíriai művészek számára.

Az „és” szó angol és arab megfelelője után elnevezett „and/wa” program célja, hogy művészi eszközökkel mutassa be a szíriai konfliktus hatását az érintett közösségekre Szíriában és a régió más országaiban, egyben platformot biztosítson olyan művészek számára, akik munkája a jelen körülmények között a British Council globális nevelési programja nélkül ellehetetlenülne.

A sikeres pályázók komissziót kapnak, digitális továbbképzésen vesznek részt, és munkájukat támogató művésztársak kapcsolatrendszerének előnyeit élvezhetik; elkészült munkáikat pedig többek közt a BBC és az Arts Council England által működtetett www.thespace.org is népszerűsíti majd.

Az „and/wa” pályázat a British Council „Artists in Recovery” programjának része, mely a régió konfliktusaira hivatott reagálni, és melynek előző projektje, a „Syria: Third Space” 30 szíriai művész mukáját gyűjtötte össze és vitte közönség elé többek közt Belgiumban és Londonban. A Lois Stonock és Alma Salem kurátorok által beválogatott művek közt találunk kisfilmeket, fotókat, festményeket és textileket is; közös bennük, hogy rávilágítanak a művészek konfliktus idején betöltött szerepére, akik munkájuk által mesélőkké, hír- és szóvivőkké, mediátorrá és békítőkké, aktív ágenssé válnak.

Az egyik bemutatott mű Mohamad Omran és Bissane Al Charif Without Sky, azaz Égbolt nélkül című kisfilmje, amely egy városkép fehér modelljét használva mutatja be Szíria lerombolásának mértékét és gyorsaságát. A videó megtekinthető itt:

https://www.youtube.com/watch?v=4Sz0K5y-9rQ&feature=youtu.be

Egy másik kiválasztott kisfilm Bissane Al Charif “Mémoire(S) des femmes”, azaz Nők emlékei című műve, mely a Szíriából menekülni kényszerült nők érzelemmel teli történeteire koncentrál, különös tekintettel az édesanyák által elszenvedett nehézségekre. A megszólaltatott asszonyok saját hangjukon mesélik el az élményeiket, miközben a néző összefüggéstelen képekben kap benyomásokat az eseményekről. A vidó egy részlete a következő linken látható; ebben Oum Ammar meséli el, miként menekült el gyermekeivel az országból, hogy biztonságban tudja világra hozni kisbabáját:

https://www.youtube.com/watch?v=ndHe4lzem4I&feature=youtu.be

Mohammad Khayata „Stitching My Syria Back,” azaz Visszafércelem az én Szíriám című, jelenleg is folyó projekjét édesanyja patchwork munkáinak gyermekkori emléke ihlette, és célja, hogy szimbolikusan egyesítse Szíria elmenekült lakosságát. Khataya arra kéri a Libanonban élő menekülteket és a befogadó közösség tagjait, hogy egy-egy kis darab anyaggal járuljanak hozzá az egyre növekvő műhöz, majd álljanak modellt vele egy fénykép erejéig.

További képek a projekt Facebook oldalán itt találhatóak:

https://www.facebook.com/stitchingmysyriaback

A programban támogatott fotóművészek olyan művei kerültek bemutatásra, melyek az otthonmaradott szíriaiak mindennapjait mutatják be az emberek saját szemszögéből. Céljuk, hogy az közismert drámai jelenetek helyett a mindennapot mutassák meg a kívülálló nézőnek, miközben azt is hűen ábrázolják, hogyan alkalmazkodtak a lakók az új, súlyosan megnehezült körülményekhez. A kép készítői a letartóztatás és a közvetlen életveszély fenyegetettségében dolgoztak.

A British Council által is támogatott projekteknek kettős célja van: egyrészt hogy biztonságos teret biztosítson az alkotásnak valamint a konstruktív vitának és eszmecserének, másrészt pedig hogy hangot adjon az elnémítottaknak, mert a marginalizált emberek igenis képesek az önkifejezésre, és a saját nevükben beszélve a saját jogaikért sikeresen kiállni.

 

Sabiq Eszter Fatima

 

 

 

 

 

 

Forrás és további infó:

 

 

 

 

https://www.britishcouncil.org/arts/syria-third-space/

 

 

 

 

http://www.thespace.org/news/view/and-programme

Webinárium: Iszlám tárgyi kultúra, avagy „Egy mezőgazdasági birodalom felemelkedése”

Webinárium: Iszlám tárgyi kultúra, avagy „Egy mezőgazdasági birodalom felemelkedése”

Ezzel a címmel hirdet webes szeminárium-sorozatot közösen a Bonni Egyetem, a müncheni Ludwig Maximilians Egyetem, a Hamburgi Egyetem és New York-i Bard Graduate Center. A szemináriumok témája a Közel-Kelet régészete, arab papírológia, iszlám művészet és tárgyi kultúra és a Közel-Kelet numizmatikája.

A webináriumok célja, hogy a Korai Iszlám Birodalom mezőgazdasági jellegéből adódó gazdasági fejlődést vizsgálják, illetve azt, hogy a mezőgazdasági jelleg hogyan hozott létre egy földbirtokos arisztokráciát a térségben.

A részvétel feltételei: angol nyelvtudás (írásban és szóban). A kurzus nyitott minden BA, MA, PhD hallgató előtt, aki iszlám tanulmányokkal, művészettörténettel, történelemmel, régészettel foglalkozik. Emellett szüksége lesz mindekinek egy számítógépre, megfelelő internet-kapcsolatra és egy headsetre. Jelentkezési határidő: március 15.

HETI KORÁN - 68. szúra – Az írótoll szúrája (részlet – folyt. az előző hétről)

HETI KORÁN - 68. szúra – Az írótoll szúrája (részlet – folyt. az előző hétről)

(43) Alázatosan lesütik tekintetüket, és szégyen borítja el őket, mert korábban hívták őket a leborulásra, amikor még képesek lettek volna rá. (44) Hagyj hát engem azokkal, akik hazugságnak tartják ezt a beszédet! Fokozatosan mérjük rájuk a büntetést, onnan, ahonnan nem is várnák. (45) Még haladékot is adok nekik, de az én tervem szilárd. (46) Vagy talán fizetséget kértél tőlük, hogy adósság terhe nyomná őket? (47) Vagy a birtokukban van a rejtett tudás, hogy leírják azt? (48) Légy hát türelmes Urad döntésével szemben! És ne légy olyan, mint az, aki a halban lakott, aki zúgolódott, amikor szorongattatás érte. (49) Ha az Urától való kegyelem nem lett volna vele, bizony megalázva vetődött volna ki egy elhagyatott partra. (50) De Ura kiválasztotta őt, és az igazak közül valóvá tette. (51) A hitetlenek csaknem a földre sújtanak tekintetükkel, amikor meghallják a figyelmeztetést, és azt mondják: "Ez egy megszállott!" (52) De ez nem más, mint intés a világok teremtményei számára!

(ford.: Kármán Marianna)

(43)
A tekintetük alázatos lesz, és elborítja őket a megaláztatás, mert hívták őket a leborulásra, amikor még képesek voltak. [Kiss 2010]
Azon a Napon le fogják sütni a szemüket, és rájuk nehezedik a megaláztatás. Korábban már felszólították őket, hogy boruljanak le. Akkor, amikor még döntésképesek voltak. [Serdián 2010]
Alázatosan lesütik szemeiket és szégyen borítja el őket, hiszen felszólíttattak a leborulásra (már akkor is) amikor még épek és egészségesek voltak. [Okváth 2007]
Alázatos a tekintetük, elernyeszti őket az alávalóság, pedig ők (a Földön) felszólíttattak a leborulásra, amikor még épek voltak. [Karasszon 2004]
Tekintetük megalázkodó, a szégyen elernyeszti őket. S bizony azok felszólittattak a leborulásra, s ők sértetlenek. [Mihálffy 1994]
miközben lesütik a szemüket s gyalázat borítja el őket - hiszen fölszóllíttattak ők arra, hogy boruljanak le, amikor még épek és sértetlenek voltak. [Simon 1987]
Szemeik a' félelem miatt megzavarodnak, 's a' gyalázat lepi-meg őket: Szóllíttatnak ismét az imádásra: de nem akarják tselekedni. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(44)
Hát hagyj Engem azokkal, akik tagadják ezt a beszédet! Fokozatosan vezetjük őket a pusztulásba, onnan, ahonnan nem is várnák. [Kiss 2010]
(Próféta!) Hagyd csak meg mindazokat nekem, akik tagadják ezt a kinyilatkoztatást. Majd Mi megmarkoljuk őket, szép lassan: onnan, ahonnan a legkevésbé várják. [Serdián 2010]
Hagyj hát engem azokkal, akik hazugságnak tartják ezt a híradást, majd fokozatosan fogjuk őket sújtani onnan, ahonnan nem várják. [Okváth 2007]
Hagyd hát rám azokat, akik meghazudtolják ezt a beszédet (a Koránt)! Majd fokról fokra elcsábítjuk őket úgy, hogy nem is fogják tudni. [Karasszon 2004]
Hát hagyj Engem, s azt ki meghazudtolja ezt a kijelentést. Mi fokozatosan juttatjuk el őket oda, mit nem tudnak. [Mihálffy 1994] 
Hagyj hát engem azokkal, akik hazugságnak tartják ezt a hirdetést! Fokozatosan mérjük majd rájuk a büntetést (?) onnan, ahonnan nem tudják. [Simon 1987]
Hagyj békét annak, a' ki hazugsággal vádolja ez új beszédet; lassankint hozzuk-elő reájok a' romlást, midőn nem is gondolnák. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(45)
És haladékot adok nekik. Bizony, az Én tervem szilárd. [Kiss 2010]
Még haladékot is adok nekik, de a tervem szilárd. [Serdián 2010]
Egy kis haladékot adok nekik, ám a cselvetésem szilárd. [Okváth 2007]
S (hosszú) haladékot adunk nekik. Az én cselvetésem bizony sikeres (és szigorú). [Karasszon 2004]
S Én Elnéző vagyok vélük, s lám! Kelepcém szilárd. [Mihálffy 1994]
És haladákot adott nékik. Ám a cselvetésem elháríthatatlan. [Simon 1987]
Elhalasztom sokáig a' büntetést: de osztán haragom kemény lesz'. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(46)
Vagy talán fizetséget kérsz tőlük, hogy terhelné őket az adósság? [Kiss 2010]
Vagy talán fizetséget kértél tőlük, hogy adósságokkal lennének terhelve? [Serdián 2010]
Vagy kértél (Muhammad - Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) tőlük jutalmat, hogy adósság nyomasztaná őket? [Okváth 2007]
Talán jutalmat kérsz tőlük, amely adóssággal terheli őket? [Karasszon 2004]
Avagy fizetséget kérsz-é tőlük (Ó, Muhammad), s ők nehéz adó alá vétettek. [Mihálffy 1994]
Vagy kértél-e tőlük fizetséget, hogy adósság terhe nyomná őket? [Simon 1987]
Fogsz é valami bért tőlök kivánni prédikállásodért? Hát meg vannak é terhelve valami adóval a' te hasznodra? [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(47)
Vagy náluk van a Láthatatlan, hogy leírják? [Kiss 2010]
Vagy a birtokukban van a rejtett tudás, és feljegyezhetnek belőle bármit is? [Serdián 2010]
Vagy a birtokukban vannak a rejtett dolgok és ők feljegyzik? [Okváth 2007]
Vagy talán birtokukban van a rejtett dolgokról való tudás, és ők aszerint írják, azt (amit döntöttek)? [Karasszon 2004]
Avagy övék-é a Láthatatlan, s ők le tudják irni? [Mihálffy 1994]
Vagy az ő birtokukban lenne-e az, ami rejtve van, úgy hogy följegyezhetnék (azt)? [Simon 1987]
Tudják é a' titkot, melly a' Könyvben meg vagyon írva? [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(48)
Legyél hát türelmes Urad döntésével. Ne legyél olyan, mint a Hal Társa, amikor felkiáltott kétségbeesésében. [Kiss 2010]
(próféta!) Légy türelemmel Urad döntéséig! Ne légy olyan, mint az ember a hallal, aki Istent szólította, amikor bajban volt. [Serdián 2010]
Légy hát türelmes Urad döntésével szemben! És ne légy olyan, mint az, aki a halban lakott, midőn nehéz helyzetében felkiáltott. [Okváth 2007]
Így hát viseltess türelemmel az Urad döntése iránt, és ne légy olyan, mint a hal társa, amikor elkeseredetten kiáltott! [Karasszon 2004]
Hát légy türelmes Urad itéletére, s ne légy olyan, mint a bálna gazdája midőn szólitott, s ő reménytvesztett. [Mihálffy 1994]
Várj hát türelemmel Urad döntésére és ne legyél olyan, mint a hal lakója! (Emlékezz arra), amikor szorongattatásában fölkiáltott! [Simon 1987]
Békével tűrd a' te Urad' itéletét, 's ne légy hasonló a' hal' gyomrában lévő Jónáshoz, a' ki zúgolódott nyomorúságában. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(49)
Ha nem borította volna be Ura Kegyelme, bizonyosan egy puszta partra vettetett volna, és vádolva lett volna. [Kiss 2010]
Ha Ura kegyelme nem ér el hozzá időben, a kies partra vetődik, és egyedül marad. [Serdián 2010]
Ha az Urától való kegyelem nem lett volna vele, bizony megalázva vetődött volna ki egy elhagyatott puszta partra. [Okváth 2007]
Ha nem részesült volna az Ura kegyében, akkor bizony ki lett volna taszítva a pusztaságba, mint megkorholt. [Karasszon 2004]
S ha nem érte volna el őt Ura kegye, hát a kietlenségbe véttetett volna, s ő a kitaszított. [Mihálffy 1994]
Ha nem kísérte volna őt Ura kegyelme, akkor meggyalázva vetődött volna ki a kopár helyre. [Simon 1987]
Ha Isten' kegyelme hozzá nem járúlt vala, soha a' száraz földet nem látta volna, 's gyalázat lett volna bére. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(50)
De Ura kiválasztotta őt, és az igazak közül valóvá tette. [Kiss 2010]
Ura azonban kiválasztotta, és megtette az igazak egyikének! [Serdián 2010]
Ám Ura kiválasztotta, és az Igazak közé helyezte. [Okváth 2007]
Tehát kiválasztotta őt az Ura, ezért jámborrá tette őt. [Karasszon 2004]
S az ő Ura kiválasztá őt, s megtevé a jócselekedetűek közé. [Mihálffy 1994]
Ura azonban kiválasztotta őt és az igazak közé helyezte. [Simon 1987]
De az ő Ura kiválasztotta őtet, hívnek és igaznak. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(51)
És azok, akik hitetlenek, csaknem a földre sújtanak tekintetükkel, amikor az Emlékeztetőt hallják, és azt mondják: "Bizony, ez őrült" [Kiss 2010]
(Próféta!) A hitetlenek csaknem felöklelnek a pillantásaikkal, amikor meghallják a figyelmeztetést, és ezt mondják: Ez egy megszállott!" [Serdián 2010]
A hitetlenek viszont csaknem agyonnyomnak tekintetükkel, midőn meghallják az intést, és így szólnak: Ez (Muhammad - Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) bizony egy dzsinnektől megszállott." [Okváth 2007]
A hitetlenek bizony szúrós szemmel tekintenek rád (irigységükben), mikor hallják az Emlékeztetést (Koránt) és azt mondják: "Ő bizony bolond." [Karasszon 2004]
S lám! Azok, kik hitetlenek, majdhogynem zavarba hoznak téged a tekintetükkel midőn hallják az Emlékeztetőt, s mondják: Íme! Ő bizony őrült! [Mihálffy 1994]
A hitetlenek csaknem a földhöz szögeznek tekintetükkel, amikor meghallják az intést és azt mondják: "Ezt bizony a dzsinn szállta meg!" [Simon 1987]
A' hitetlenek igyekeznek tégedet szándékodtól elmozdítani, 's minekutánna hallják az intést, így szóllnak: ez valóban ördöngős. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

 

(52)
De ez nem más, mint emlékeztető a világoknak. [Kiss 2010]
Pedig ez csupán egy figyelmeztetés, mindenki számára! [Serdián 2010]
Ez bizony csupán intés a teremtményeknek (embereknek és dzsinneknek) egyaránt. [Okváth 2007]
Pedig ez nem más, mint emlékeztetés (közlés) a teremtmények számára. [Karasszon 2004]
S hanem ő nem más, mint Emlékeztető a teremtményeknek. [Mihálffy 1994]
Csupán intés ez a teremtményeknek! [Simon 1987]
[Ez az előzővel egy szám alatt fut] De nem egyéb ez Al-Korán, csak minden teremtményeknek szólló Intés. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

 

 

(szerk. és a nyelvtani magyarázatot írta: dr. Kármán Marianna)

süti beállítások módosítása