Napi Iszlám

KULTÚRA/ EGYIPTOM- Művészet a szegénynegyedben

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2016. március 16. - Napi Iszlám

KULTÚRA/ EGYIPTOM- Művészet a szegénynegyedben

Példátlan kortárs remekmű született Kairó egyik szegénynegyedében, a Nasr City határán, a Mokattám hegy lábánál elterülő Mansiyat Naser nevű városrészben. Az eL Seed néven ismertté vált tunéziai származású graffiti művész így nyilatkozott legújabb projektjéről:

„Percipció című művem célja, hogy megkérdőjelezze azokat az előítéleteket és tévhiteket, melyeket a többségi társadalom táplál egy közösség ellen, pusztán azok különbözősége miatt.

A kopt Zaraíb közösség a Kairóban termelt szemetet gyűjti össze a kairói Mansiyat Nasr városrészben, ahol évtizedek munkája alatt a világ legjövedelmezőbb újrahasznosítási rendszerét dolgozták ki. Érdemeik ellenére a negyed a piszok, a szegregáció és a marginalozáció jelképe a többség szemében.

Hogy fényt hozzunk ennek a közösségnek, a csapatom és a helyiek segítségével egy 50 épületen végigfutó amorf darabot alkottam, mely csak a Mokattám hegy egy bizonyos pontjáról nézve áll össze egésszé. A falfestményen Alexandriai Szent Atanáz kopt érsek egyik idézete olvasható: „Aki látni akarja a napfényt, az előbb törölje ki a szemét.”

A Zaraíbok családtagként fogadtak engem és a csapatom. Életem egyik legelsöprőbb emberi élménye volt. Bőkezű, őszinte és erős emberek. A köztudatban Zabalín (a szemetesek) néven élnek, de ők nem így nevezik magukat. Ők nem a szeméten élnek, hanem a szemétből, és nem a saját szemétjükből, hanem az egész városéból. Ők tartják tisztán Kairót.”

eL Seed 1981-ben Franciaországban született tunéziai szülők gyermekeként, akiktől a tunéziai arab dialektust tanulta, ám a modern sztenderd arabot nem ismerte, és sem írni, sem olvasni nem tudott rajta egészen tinédzserkoráig, amikor önszorgalomból kezdett ismerkedni tunéziai gyökereivel. Művészete Párizs utcáin bontakozott ki, és mára bejárta az egész világot. Calligraffiti (kalligraffiti) nevű egyedi stílusa a hagyományos arab kalligráfiát ötvözi a kortárs graffitivel.

Első nagyobb munkája a tunéziai forradalom után egy évvel készült, melyet egy hét tagú művécsoport tagjaként alkotott a tunéziai költő, Abu al-Qasim al-Husayfi versének felhasználásával.

Legvitatottabb műve a a tunéziai Gabes egyik minaretjének Korán-idézettel való díszítése, melyhez megszerezte mind a hatóságok, mind pedig a mecset vezetőjének beleegyezését.

Eddigi pályája során több városban kapott megbízást falfestmények készítéséhez; Katarban például egy 52 képből álló projektre kérte fel a múzeumokért felelős állami hatóság.

Sabiq Eszter Fatima

Képgaléria: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.211822199173649.1073741835.188300301525839&type=3

komment
kultúra

Muszlimok a 48-as magyar emigrációban

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2016. március 15. - Napi Iszlám

Muszlimok a '48-as magyar emigrációban

A szabadságharc 1849-es leverése után számos katona, politikus, sokszor egész csapattestek hagyták el az országot a Török Birodalom irányába. 1849 augusztusában csak Vidinben mintegy 16 000 magyar emigráns gyűlt össze. A török Porta az osztrák és orosz nyomásgyakorlás ellenére megtagadta a katonák kiszolgáltatását, és szeptember 10-én általános menedékjogot biztosított az emigráció számára. Egy esetleges török-orosz háborúra való felkészülésként igen korán, már 1849 októberében megkezdték az emigránsok közötti toborzást. A katonák jelentős része - különösen az általános amnesztiában részesülő közkatonák - ugyan év végéig visszatért Magyarországra, azonban mintegy 4000 fő továbbra is török területen maradt. Az évek során a török emigráció létszáma fokozatosan csökkent, páran visszatértek Magyarországra, vagy Nyugat-Európába és az Egyesült Államokba mentek tovább, az 1860-as évek elején pedig sokan csatlakoztak Garibaldi magyar légiójához. Bár a törökországi magyar migráció területe csak nagyon kevéssé feldolgozott, Csorba György "Az 1848-49-es törökországi magyar migráció történetét" feldolgozó tanulmánya elsősorban emlékiratokra, memoárok beszámolóira építve kísérletet tesz a témakör legalább részleges felkutatására, amit a török források részleges feltárásával Serim Derengil tanulmánya értékes adalékokkal egészít ki. A migráció Törökországban maradt tagjai változatos életutakat jártak be. Többségük hosszabb, rövidebb ideig a török hadseregben szolgált, többen kitüntették magukat a krími háborúban is, illetve a különböző oszmán-ellenes felkelések elleni harcokban, a későbbi években többen - elsősorban a polgári származású, tanult emigránsok - számos területen érvényesítették tudásukat, mérnökként, orvosként, gyógyszerészekként, illetve kereskedőként valósítottak meg jelentősebb karriert. A migráció tagjainak egy része az évek során felvette az iszlám vallást is. Mivel a törökországi emigrációra vonatkozó anyag jelentős részben a mai napig feldolgozatlan, ezért számukról csak becsléseken keresztül lehet információnk, nagyjából 300-400 fő közé tehető a számuk. Egy részük valószínűleg a korai időszakban az esetleges kiadatás elkerülése vagy a katonai előrejutás érdekében iszlamizáltak, és a török területek elhagyása után szinte azonnal megtörtént a rekrisztianizáció, ugyanakkor a migráció tagjai között többen kifejezetten vallásos életet éltek, sőt csatlakoztak valamely szúfi rendbe (többségében a bekhtasi dervisek közé).
A leghíresebb iszlamizált emigráns kétségkívül Bem József, vagy török nevén Murad pasa. A Szíriába internált Bem már 1849-ben elkezdte szervezni az oroszok elleni ellenállásra való felkészülést, és a török seregek modernizálását. Aleppóban ágyú és lőszergyártásba kezdett, majd az újjászervezett tüzérségével az akkor már beteg Bem súlyos csapást mért az Aleppó környéki lázadókra. Ez volt ugyanakkor Bem utolsó haditette, a helyi klíma miatt elhatalmasodó tuberkolózisa miatt 1850. december 10-én Aleppóban meghalt. Bem maradványait 1929-ben szállították Lengyelországba, azonban vallási okokból a katolikus egyház nem engedte keresztény földben elhantolni, így szarkofágja ma is hat oszlopon nyugszik.

 

Iszlamizált Guyon Richárd is, aki a szabadságharc talán legsikeresebb hadosztályparancsnoka volt. Ő Hurszid pasa néven a krími háborúban a török hadsereg vezérkari főnöke lett. Az üszküdári temetőben lévő sírfeliratán ez a magyar nyelvű szöveg áll: “Itt nyugszik Guyon Richárd gróf, Török főtábornok, Frankhon ivadéka, Angolhon szülőttje, Magyarhon vitéze, Meghalt október 11-Èn 1856-ban, élete 44. évében”.
Szintén a krími háború hőse Kmety György, a honvédségben hadosztályparancsnok volt. Az Iszmail nevet felvéve előbb a Karsz környéki irreguláris csapatok vezetőjeként tartóztatja fel az oroszokat, majd a Karsz védelmével megbízott tábornokként ő szervezi meg a város ellenállását. 1854. júliusában ugyanazon orosz hadtesttel szemben folytat sikeres hadműveleteket, akiket 1849-ben Lugosnál is sikerrel tartóztatott fel. A krími háború után egy ideig Szíriában működik, de mivel az alárendelt francia csapatok nem engedelmeskednek utasításainak, lemond, és Angliába távozik. Londonban rekrisztianizál, ennek ellenére 1865-ös halálakor a török állam a saját halottjaként temeti el.
A teljesség igénye nélkül néhány további, a török emigrációban iszlámot felvevő szabadságharcos:
  • Argay Hüszejn György - a 30. honvédzászlóalj hadnagya, később a török hadseregben szintén hadnagyi rangban szolgál.
  • Balogh Szulejmán András - a szabadság harc alatt Guyon Richárd mellett szolgál. Később katona lesz Szíriában, és 1899-ben hal meg Isztambulban.
  • Bangya Mehmed János bej - honvédezredes, később Isztambul rendőrfőnöke.
  • Barabás Mihály - honvédhadnagy, a török hadsereg, majd az olaszországi magyar légió tisztje.
  • Bernáth Mehmed József - honvédszázados, a háború után részt vesz a krími háborúban Kmety segédtisztjeként, majd damaszkuszi rendőrfőnök lesz.
  • Bíró Ömer Ignác - honvédszázados, a török seregben századosi rangban szolgál, részt vesz a krími háborúban. 1869-ben hazatér, 1886-ban őrnagyi rangban nyugdíjazzák.
  • Borsovay Kizlár Géza - tüzérfőhadnagy, Stein Miksa segédtisztje.
  • Collin Ludwig von Colstein Musztafa - a 67. honvédzászlóalj századosa.
  • Czillinger Iszkander Lajos - honvédszázados.
  • Dempwolf Iszkander Adolf - hadnagy, a török hadseregben orvostábornagy, Abdulaziz szultán orvosa.
  • Derecskey Iszkender János - honvédszázados.
  • Éberhardt Abdulrahman Károly - honvédszázados, a török hadseregben őrnagy, majd Garibaldi seregében ezredesi rangot szerez.
  • Farkas Oszmán Adolf - honvédőrmester, az oszmán hadseregben tábornok, Nigjár Hanim török költőnő apja.
  • Fekete Nuri Miksa - honvédőrnagy.
  • Fiala Rashid János - honvédőrnagy, a török seregben Bem mellett szolgál, később az amerikai polgárháborúban ezredesként harcol az északiak oldalán.
  • Fleischer Salamon Ahmed - eredetileg izraelita vallású honvédhadnagy, Törökországban felveszi az iszlámot, belép a bekhtasi dervisrendbe. 1894-ben hazatér, elzarándokol Gül Baba türbéjéhez, majd a Dunába vetve magát öngyilkos lesz.
  • Karl Abdullah Hammerschmidt - osztrák gyógyszerész, mineralológus, politikus. A bécsi forradalom során őrnagy, a magyar honvédségben mérnökkari százados Bem alatt. Az isztambuli katonai akadémia tanára.
  • Hámorszky Murád Lajos - honvédfőhadnagy, később II. Abdelhamid szultán titkos tanácsosa 1884-ben hazatér Marosvásárhelyre.
  • Hazay Mehmed - honvédszázados.
  • Musztafa Tevfik - “igazi rejtői” személyiség, eredeti neve nem ismert, az emigrációba Huszár Jánosként került. Megjárta az Egyesült Államokat, Itáliát, az 1860-as években tűnt el Törökországban.
  • Kalmár Emin Ödön - honvédszázados, a török hadsereg törzsorvosa. 1856-ban csatlakozni kíván Garibaldihoz, de az út során meghal. A pápai állam hatóságai - muszlim volta miatt nem engedik eltemetni.
  • Kaufmann Murad Mór - a VII. hadtest törzsorvosa, az emigrációban a török hadsereg főorvosa.
  • Király Ibrahim Ferenc - betyárvezér, részt vesz a krími háborúban.
  • Kis Antal Ali - honvédtizedes. A török hadseregben Ömer pasa törzsében szolgál, őrnagyi rangban, majd csatlakozik Garibaldi felkelőihez, ahol a magyar légió zászlóaljparancsnoka, majd ezredes lesz.
  • Kohlman Fejszi Josef - honvéd vezérkari ezredes, a török hadsereg tábornoka. Előbb Kmety mellett szolgál Karsz ostromakor, majd az 1878-as orosz-török háborúban a török hadsereg vezérkari főnöke.
  • Körtevélyessy Ali József - honvéd hadnagy.
  • Lóródy Núri Ödön - Szemere Bertalan miniszteri tanácsosa, harcol a krími háborúban, de 1858-ban az aleppói lázadás során a felkelők egy rajtaütésben megölik.
  • Mandel Ahmed Ignác - honvédkapitány, majd a török hadseregben is szolgál kapitányi rangban, később az oszmán vasúti építkezéseken dolgozik mérnökként.
  • Oroszdy Ali Adolf - honvédőrnagy. Törökországban török- magyar nyelvtankönyvet szerkeszt, később sikeres kereskedő lesz.
  • Pap Szulejmán János - honvédhadnagy, majd a török seregben Guyon mellett kapitány. A krími háború után leszerel, néprajzi kutatásokba kezd, és kereskedelemmel foglalkozik. Miközben amerikai állampolgárságot is szerez. A törökországi magyar emigráció kulturális életének legfontosabb szervezője, majd Garibaldi seregében vállal szolgálatot. A kilenc nyelven beszélő Pap, a kiegyezés után a magyar királyi kúria irodaigazgatója.
  • Pap Ahmed Pál - honvédőrmester, majd török százados, később az olasz légió tagja. Az 1870-es évektől olasz vezérkari ezredes.
  • Pinczés Oszmán Lőrinc - honvédhadnagy, később a török hadsereg őrnagya. 1860-ban csatlakozik az olasz légióhoz.
  • Rácz Jakab - izraelita vallású honvédhadnagy. Török emigrációban Músza néven felveszi az iszlámot, majd az 1860-as években krisztianizál, és protestáns lelkész lesz.
  • Regelsberger Ömer Pál - honvédőrnagy, a török seregben orvosőrnagy.
  • Robay Ahmed Adolf - orvoshadnagy, később az emigrációban orvostábornok.
  • Rómer Ömer Endre - részt vesz a bécsi forradalomban, majd Bem alatt az erdélyi hadseregben szolgál tüzérként. A forradalom után az Egyesült Államokba megy, majd Garibaldi alatt a magyar légióba. Ezt követően Törökországba megy, felveszi az iszlámot és a szultáni fegyvertár tüzérségi igazgatója lesz.
  • Schneidenberg Tahir József - honvédőrnagy, az emigrációban Guyon mellett szintén őrnagyi rangban szolgál, később orvos, majd vasúti mérnök.
  • Schneider Hüszejn Antal - századosfőorvos, az emigrációban Bem háziorvosa. A krími háborúban részt vesz Karsz védelmében. Még a török emigrációból támogatja az MTA épületének építését, később csatlakozik a magyar légióhoz.
  • Karl Schwarzenberg-Sondershausen Emin - belga származású honvédhuszár. Az emigrációban részt vesz Kmethy mellett Karsz védelmében, és Isztambulban lovardát vezet.
  • Báró Splény Lajos Haydar - honvédezredes, majd 1849-ben isztambuli követ. Az emigrációban felveszi az iszlámot, s belép a bekhtasi dervisek közé.
  • Báró Stein Maximilian Ferhad - honvédezredes, a török hadsereg tábornoka, az isztambuli tüzériskola tanára.
  • Szász Murad - honvédszázados, a török hadseregben az 50-es években Ömer pasa segédtisztje.
  • Tüköry Szelim Lajos - honvédhadnagy, a török seregben első osztályú lovaskapitány, Guyon, majd Kmethy segédtisztje. Később az olasz légió ezredese lesz.
  • Udvarnoky Musztafa - honvédkapitány. A krími háborúban Ardahan városát védő csapatok parancsnoka.
  • Auguszt Ludwig Wepler Tevfik - honvédőrnagy, az emigrációban a szíriai török sereg tábornoka.


komment
1848

Blaszfémia - kicsit másképp

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2016. március 15. - Napi Iszlám

Blaszfémia - kicsit másképp

A kereszténység gyalázásáért áll bíróság elé egy emirátusi állampolgár Dubajban. A vádlott egy felkapott hotel biztonsági szakembereként űzött gúnyt a szállodában karácsonyozó vendégekből azok háta mögött, ám szerencsétlenségére egy egyiptomi kollégája telefonjával rögzítette az esetet, a fájlt pedig továbbította a szálloda szudáni igazgatójának.

A felvételen az látható, ahogy a vádlott boldog karácsonyt kíván az ünneplőknek, majd egy illetlen gesztus kíséretében arabul azt mondja: "úgyis a pokolra kerültök". A videót a szudáni menedzser több helyen is megosztotta a közösségi médiában, azzal a szándékkal, hogy az emirátusi biztonsági szakembert megszégyenítse, amiért az emirátusi mind az egyiptomi, mind pedig a szudáni kollégáját feljelentette. A videón látható gesztusért és a keresztény vendégeket ért sértésért azonban ellene is eljárás indult.

A március 13-i előzetes meghallgatáson mindhárman ártatlannak vallották magukat, ám mindhármuk ellen vádat emeltek; az egyiptomi és a szudáni állampolgárok ellen személyhez fűződő jogok megsértéséért, az emirátusok-beli ellen pedig vallásgyalázásért.

 

Sabiq Eszter Fatima

 

Forrás: http://m.gulfnews.com/news/uae/courts/hotel-employee-accused-of-insulting-religion-1.1689540

komment
társadalom keresztény blaszfémia

HETI HADÍSZ 6 - A hadíszok rangsorolásának szempontjai és egy esettanulmány

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2016. március 13. - Napi Iszlám

HETI HADÍSZ 6 - A hadíszok rangsorolásának szempontjai és egy esettanulmány

A hadíszok megszületésével egyidőben megszületik a hadíszok kritikája is; a kettő kialakulása párhuzamos jelenség, és nem lehet egymástól szétválasztani őket. Már láttuk Á’isa példáján is, kezdetektől fogva igen gondosan ügyeltek arra, hogy mit tulajdonítanak a Prófétának. Ez a gondosság – minden európai hadísz-kritika ellenére, amelynek a fő képviselői Goldziher, Schacht és Juynboll – végigvonul a muszlim tudományosságon. Ez nem jelenti azt, hogy nem kerülhettek be a szunnába fabrikált hadíszok, mert maga a szunna akkora, hogy ez szinte elképzelhetetlennek látszik; emellett több gyűjtemény is jelöli, hogy az illető hadísz milyen fokozaton áll ez alól kivétel a két Szahíh (al-Bukhárié és Muszlimé), akik elvileg csak olyan hadíszokat vettek fel a gyűjteményükbe, amelyeknek a hitelességéről meg voltak győződve.

Mérsékelt hadísz-tudósok is azon az állásponton vannak, hogy Abú Hurajrának annyi hadíszt tulajdonítanak, hogy közöttük lehetnek olyanok, amelyek nem hitelesek. Éppen ezért volt szükség a legkorábbi időszaktól kezdve a hadíszok gondos vizsgálatára, az isznád és a matn ellenőrzésére, a hadísz-kritika terminológiájának megalkotására, a hagyományozók szavahihetőségének és memóriájuk minőségének megállapítására; ezt a tudományos munkát a hadísz-kritikusok – a korabeli eszközökhöz és lehetőségekhez képest – el is végzik. Ugyanakkor, noha al-Bukhári és Muszlim nagy tekintélynek örvend, a későbbi korok ugyanúgy elvégzik vagy elvégezhetik az isznád felülvizsgálatát, ahogy történik is egy szemtanú, Abú Bakra esetében (nem tévesztendő össze az első kalifával, Abú Bakr-ral), akinek a hadíszai jelen pillanatban is vita tárgyát képezik, noha szerepelnek al-Bukháriban és Muszlimban is.

A hadíszokat a kritika szempontjából sokféleképp lehet kategorizálni. Az első ilyen kategória-rendszer, amelyet bemutatunk, Iszláhi rendszere, aki a Khatíb al-Bagdádi (a Bagdadi Tanító) alapján alkotja meg a maga rendszerét, és viszonylag tág kategóriákat ad meg:

a. eredeti és elfogadott hadíszok: amelyek megfelelnek a józan észnek és a közmegegyezésnek, harmóniában állnak a Koránnal, és amit az umma elfogadott autentikusnak.

b. költött, fabrikált hadíszok: amelyek ellentmondanak a józan észnek, a Koránnak és a szunnának; amelyek olyan ügyekben nyújtanak kiskapukat, amelyekben nem lehetséges, mert szükség van a vallás abszolút bizonyosságára; olyan hadíszok, amelyek csak egy isznáddal rendelkeznek, de témájuk miatt sokkal többen kellett volna hagyományozzák (ide tartozik az Abú Bakra által idézett hadísz).

c. azok a hadíszok, amelyekről nem világos, hogy eredetiek-e vagy költöttek: amelyek ellentmondanak egymásnak olyasmiben, amiben egyetértésre lenne szükség. Ugyanakkor Iszláhi később hozzáteszi, hogy vannak olyan részei a vallásgyakorlatnak, ahol a Próféta sokféle gyakorlatot elfogad hitelesnek, és a későbbi koroknak nem kell egyet kiválasztani a sokféle gyakorlat közül, mert mindegyik engedélyezett és egyformán jó. Példaként a zarándoklat rítusait, a tasahhud, az ima során mondott kötött szövegek sokféleségét, és a ima közbeni kézmozdulatok lehetséges válozatait hozza fel. (IṢLĀḤĪ, Amīn Aḥsan, Fundamentals of Ḥadīth Interpretation. Al-Mawrid, Lahore, é.n. angolra ford. Tariq Mahmood Hashmi. p. 25.)

***
Egy másik rendszer is felállítható a hadíszok kategorizálásának során, itt a kategória a megbízhatóság:

1. szahíh (صحيح), teljes: az a hadísz, amelyik folyamatos, meg nem szakított isznáddal rendelkezik, amelyikben minden hagyományozó megbízható és kiváló memóriával rendelkezik, ami feltétele annak, hogy pontosan és jól emlékezzen és megbízhatóan adja vissza a hallott dolgokat; az isznádban résztvevő hagyományozóknak találkozniuk kellett egymással; ha két olyan narrátor hagyományoz egymásnak, akik a valóságban soha nem találkoztak, azt a hadíszt nem lehet szahíhnak tekinteni; a hadísz nem mondhat ellent a Koránnak és olyan hadísznak, amelyik hozzá hasonló erősségi fokozattal vagy nála erősebbel rendelkezik; emellett nem lehet ahad, azaz olyan hadísz, amit csak egyvalaki hagyományozott; egy matn akkor tekinthető valójában szahíhnak, ha több, egyformán szahíh, azaz teljes, megbízható isznádja van, több szemtanú hagyományozta, és nem áll ellentmondásban a Koránal és más, hasonló rangú hadísszal.

2. hasan (حسن), jó: az a hadísz, ami ugyanúgy teljes isznádot tartalmaz, a matn több különböző isznáddal rendelkezik, de van valaki a hagyományozók között, akiről nem állították, hogy teljesen megbízható, vagy a pontossága és akkurátussága, memóriájának magabiztossága nem üti meg hadísz szahíh mértékét. Ez majdnem olyan jó, mint a szahíh. Ha több más megfelelő, szahíh isznád alátámasztja, akkor felemelkedhet a szahíh kategóriába.

3. da’íf (ضعيف), gyenge: az a hadísz, ahol a narrátorok folytonossága nem áll fenn, vagy azért, mert az isznád hiányos, vagy mert a narrátorok a valóságban nem találkoztak, vagy a narrátorok között van olyan, aki nem megbízható, a matn tartalma ellentmondásban áll a Koránnal, nyilvánvaló hamisítvány, ellentmond a józan észnek, vagy bármi olyan probléma van a hadísszal, ami gyengévé teszi. A da’íf kategória rengeteg alkategóriára oszlik, de erről majd a későbbiekben.

***
Abú Bakra és a női vezetés esete

Abú Bakra mint szemtanú és hagyományozó, szerepel al-Bukháriban és Muszlimban is. Sokan a két gyűjteményt úgy kezelik, mint megfellebbezhetetlen tekintélyt: ami ebben szerepel, azt el kell fogadni az iszlámjog alapjául. Ugyanakkor más vallástudósok azon az állásponton vannak, hogy a problémás hadíszoknál ugyanúgy meg kell vagy meg lehet vizsgálni az isznádot, függetlenül attól, hogy al-Bukhári és Muszlim szahíhnak fogadta el azt a bizonyos hadíszt.

Abú Bakra hagyományozott egy hadíszt, ami szerint a Próféta elítélte a nők vezető szerepét a társadalomban. A hadísz így hangzik:

Hagyományozta nekünk Uszmán b. al-Hajszám; továbbá hagyományozta nekünk ’Auf, al-Haszanra hivatkozva, aki Abú Bakrára hivatkozik, aki azt mondta:

Megajándékozott engem (nafa’ani, نفعني) Isten a Szóval a Teve csatájának idején (656). Amikor elérte a Prófétát a hír, hogy a perzsák Koszrau lányát tették meg uralkodónak, azt mondta: Nem lesz sikeres az a nép, amelyik nőt választ (walla, ولّى) uralkodóul.

(al-Bukhári, Szahíh IX, Kitab al-Fitan 7099; Darussalam Bilingual, Riyadh, 1997; a hadíszt arabról fordította Gyöngyösi Csilla)

Erre a hadíszra szoktak a vallástudósok hivatkozni akkor, amikor elutasítják a nők mindenféle vezető szerepét a társadalomban. 
A hadísszal több probléma is van: a legfőbb probléma, hogy Abú Bakra szavahihetőségével kapcsolatban kételyek merültek fel. Van ugyanis egy történet Abú Bakrával kapcsolatban, amely arról szól, hogy al-Mugira b. Su’bát, egy másik jól ismert szemtanút házasságtöréssel vádolt meg (ibn al-Aszír, Uszd al-gába fi tamjíz asz-szahába. Dar al-fikr li al-Tiba’a wa al-Tawzi’, én. vol.5, p. 38; idézi Merissi, Fatima, The Veil and the Male Elite. Albin Michel S. A., 1987, p. 60-61).

A házasságtörésért halálbüntetés járt, de ahhoz, hogy ez bizonyítható legyen, legalább négy szemtanúra volt szükség, akik in flagranti látták, hogy mi történt. Az egyik volt Abú Bakra. Amikor Umár, a kalifa nyomozást indított, hogy tényleg történt-e házasságtörés, a négy szemtanú közül az egyik bevallotta, hogy nem biztos, hogy mindent látott, tehát hamisan tanúskodott; ez oda vezetett, hogy Umár bűnbánatra hívta fel a négy szemtanút, hogy az ezután következő tanúskodásaik elfogadhatóak maradjanak; hárman bűnbánatot gyakoroltak, de Abú Bakra nem, így őt megkorbácsolták, és a tanúskodásai, amik ezután következnek (beleértve a hadísz-hagyományozást is), hiteltelenné válnak Umár ítélete miatt.

A hadísz valódiságát első perctől kezdve vitatták. Az eltérő véleményeket az egyik legnagyobb történetíró, at-Tabari szedte össze (ld. ehhez a Fath al-Bárit, Bukhári kommentárját), anélkül, hogy állást foglalt volna a kérdésben. De maga az a tény, hogy ez egy vitatott hadísz, oda vezethet, hogy nem lehet általáos érvényűként elfogadni.

Ez, akárhogy is történt, kérdésessé teszi az isznádot. Akkor lehetne ezt a hadíszt elfogadni, ha más, szahíh isznádú hadísz megerősítené azt, hogy a Próféta mondott ilyet, de ez a hadísz ahad, azaz egy-isznádú hadísz, ami ilyen lényeges kérdésben még akkor sem lehet a jogalkotás alapja, ha a Próféta valóban mondta. 
A másik probléma a hadísszal az, hogy kire vonatkozik az, amit a Próféta mondott. Tekintettel arra, hogy a Próféta milyen nagyra tartotta a muszlim nőket, kevésbé látszik valószínűnek, hogy tényleg mondott volna ilyet. De ha mondta is volna, a hadísszal nem ez az egyetlen gond.

A harmadik probléma a hadísszal a megfogalmazás. Abú Bakra azt mondja, hogy „megajándékozott Isten engem a Szóval”. Ez a hadíszoknál meglehetősen furcsa megfogalmazás, a szemtanúk általában úgy szoktak fogalmazni, hogy „hallottam, amint a Próféta ezt és ezt mondta”, vagy „láttam, hogy ezt és ezt cselekedte”. A furcsa megfogalmazás, amelyikben nem szerepel szó szerint, hogy Abú Bakra hallotta volna, szintén kétségeket ébreszthet.

A negyedik probléma a hadísszal az időintervallum: Abú Bakra híradása Á’isa vesztes csatája után hangik el először, amikor Abú Bakra az ellenkező, győztes oldalon áll, azaz huszonnégy évvel a Próféta halála után. Addig senki nem emlékezett arra, hogy a Próféta mondott volna ilyet, és a hadísz feltűnően jó időben hangzik el, ami legalábbis kétségessé teszi a megszületésének körülményeit.

 

Nyitókép: Maqamat of al-Hariri, Bibliothèque nationale de France, manuscript Arabe 5847, 1237AD, Folio 94 Verso: maqama 31. Caravan of pilgrims
Gyöngyösi Csilla, iszlámkutató
komment
hadísz heti hadísz

ISZLÁM ÉS TÁRSADALOM - Beduin törzsek a Perzsa-öbölben

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2016. március 12. - Napi Iszlám

ISZLÁM ÉS TÁRSADALOM - Beduin törzsek a Perzsa-öbölben

Gondolatok Sultan Al-Qassemi Tribalism in the Arabian Peninsula: It Is a Family Affair cikkéről
A beduinok az Arab-félsziget őslakosai, akiknek említésével mindig szembetalálkozunk, ha a térség történelmét, kultúráját, politikai életét tanulmányozzuk. Kis túlzással hozzátehetjük, hogy a legfontosabb szerepük a Perzsa-öbölben van, de legalábbis a beduin kultúra az Öböl országaira nyomta rá a bélyegét leginkább, ahol az uralkodócsaládok is ismert törzsekből kerülnek ki (pl. Bahrein, Szaúd-Arábia és Kuvait dinasztiái ugyanabból). Ha valaki jobban meg akarja érteni ezeknek az államoknak a társadalmi viszonyait, két dologgal kell tisztában lennie: az iszlám alapjaival és a beduin hagyományokon nyugvó „törzsiséggel”, arabul 'aszabijjával (fordítható még csoportszolidaritásnak is). A cikk az utóbbival foglalkozik. (Egyébként maguk a muszlimok is gyakran hajlamosak e kettőt keverni, Nyugaton pedig még inkább jellemző, hogy egyes beduin szokásokat, a (többnyire káros) régi hagyományokat az iszlámnak tulajdonítsák.)
Napjainkban az arab társadalmak egyfajta „rebeduinizációjának” lehetünk tanúi: ez megmutatkozik az urbánus gyökerekkel rendelkező szunnita lakosságnak (hadarík) a régi beduin életmódot utánzó szokásaiban és a beduin származású emberek olykor giccsbe hajló nosztalgiájában egy részben utólag felépített múlt után. Ebből a szempontból a modern, többnyire igen gazdag Öböl-államok polgárai éppúgy viszonyulnak ehhez az ominózus múlthoz, ahogy az egyszeri nyugati turista: sivatag, egyszerűség, tiszta szív, legelésző birkák, nemes erkölcsök. Sokszor az állami propaganda is rájátszik erre az idealizált képre, mivel az uralkodóházak ma is a beduinokban látják fő szövetségeseiket, így a beduin történelmi narratíva minden államban elsőbbséget élvez. Ezzel párhuzamosan a nem-beduin származásukra ugyancsak büszke, szunnita hadarík és a többnyire perzsa eredetű síita lakosok (akik szintén a hadarík közé számítanak) „a múlt átírásával” vádolnak a városrendezőktől kezdve a történelemkönyvek írójáig mindenkit, akik igyekeznek az új középületeket és a régi történeteket „beduinosítani”. Divat például a beduin hímzésminta, lakberendezési stílus, kiejtés (ahogy egyébként az Öböl arab síitái gyakran sznobizmusból igyekeznek perzsa vagy iraki akcentussal beszélni), és reneszánszát éli a beduin költészeti stílus, az ún. nabatí, ami állami támogatást is élvez, mint a térség „hivatalos költészeti formája”.
Al-Qassemi cikke a beduin csoportszolidaritásnak az Öböl-államok politikai életére gyakorolt hatásával foglalkozik, amit szellemesen „családi ügynek” hív. Kiemeli az ‘Anazí törzset, mint az Arab-félsziget egyik legnépesebb törzsét, amelynek egyébként számos klánja van Jordániától egészen Szaúd-Arábia déli részéig. Közbevetésként jegyezném meg, hogy bár a három említett Öböl-menti dinasztia is innen származik (az asz-Szaúdok, a bahreini al-Khalífák és a kuvaiti asz-Szabáhok), ne gondoljuk, hogy minden ‘Anazí luxusban él: a több ezer ‘Anazí között akad külvárosi boltos és jólmenő üzletember is, akikben csak az a közös, hogy ugyanazzal a névvel büszkélkedhetnek – ahogy büszkélkednek is! Vegyük ezt komolyan: a származás fontos, s hiába külvárosi boltos vagy autómosó egy ‘Anazí (vagy éppenséggel bármely más nagy törzs tagja), a hajdani ősök révén némileg egyenrangúnak tekinti magát a legnagyobb sejkkel is, de legalábbis mindenképpen előbbrevalónak egy-egy gazdag ismerősénél, aki azonban kevésbé híres törzsből származik – ez az ún. „sivatagi demokrácia” egyik aspektusa, amit persze nem szabad kevernünk a nyugati értelemben vett demokráciával.
Al-Qassemi több, napjainkban történt esetre kitér, ahol a törzsi büszkeség például a médiával került konfliktusba, mint például a Findzsán ad-damm nevű sorozatnál, amely két beduin törzs 19. századi konfliktusát mutatta be – a szaúdi tulajdonban lévő MBC tévécsatorna a felháborodás hatására levette a sorozatot a műsoráról.
Ennél komolyabb visszhangja volt egy, a Tamími törzs régi hősét bemutató sorozatnak, amit egy katari sejk finanszírozott, akinek ugyanaz a neve, mint a sorozat hősének: a katari al-Thaní uralkodócsalád ugyanis a Tamími törzsből származik. Erről a törzsről jelen esetben két dolgot érdemes megemlíteni: számos tagja él Szaúd-Arábiában és hivatalosan nem rendelkezik „zaímmal”, azaz vezetővel. Márpedig amelyik uralkodó megszerzi egy adott zaím hűségesküjét, az mondhatni egy komplett törzsre tett szert – érthető a diplomáciai vihar, amit a sorozat kiváltott Szaúd-Arábia és Katar között.
A csoportszolidaritás megkerülhetetlen a térségben: a törzs tagjai lojálisak egymáshoz és a szövetségesek, ellenfelek számon vannak tartva. Régi szövetségre jó példa a 2011-es bahreini lázongás (amit a helyi, síita többségű lakosok egyébként „intifádának” neveztek el), amikor Szaúd-Arábia katonai segítséget küldött Bahreinnek az ellenzék leverésére – már említettük, hogy mindkét dinasztia az Anazí törzs tagja. A vér kötelez, és ha az egyik klán nem siet a másik segítségére, elveszti a presztízsét; kérdés, fenntartható-e ez a hagyomány akkor is, ha a beduin törzsek kikerülve a sivatagból a nagypolitikában próbálják ezt az ősi törvényt érvényre juttatni.
A helyzet az Emirátusokban a legérdekesebb, mivel ez az ország eleve hét külön emírségből jött létre, a jó viszony fenntartásának egyik kulcsa pedig az egymás közti házasodás: mindenki mindenkinek a rokona. Ez egyébként is gyakori jelenség az alapvetően endogám beduin közösségekben, ahol az első feleség általában a férfi unokahúga. Az Emirátusokban Sardzsa' és Rász al-Khajma emírségek uralkodócsaládjai elsőfokú unokatestvérek, Abu Dhabié és Dubaié pedig mindketten a Banú Jász törzsből származnak. (Ugyancsak gyakori a beduinok között az államközi szinteken is „hasznos” ún. zavádzs tabádulí, azaz „csereházasság”, amikor a férj hozzáadja a húgát a feleség fivéréhez. Ezzel a módszerrel egyrészt megint „családon belül” intézik el a nászt, másrészt viszont fontos következményekkel járt mindkét klánra nézve: „Vigyázz nőrokonomra és akkor én is vigyázok a tiedre!”- tartja a mondás.)
Tu felix Arabia, nube!
„A beduin csoportszolidaritás az Emirátusokban jól megmutatkozott a legutóbbi parlamenti választások alkalmával [2011. - Sz.G.]: annyira a családi kapcsolatokról szólt, hogy nem volt ritka az olyan szavazó sem, amelyik azzal büszkélkedett, hogy csak családtagra hajlandó szavazni, senki másra” - említi a cikkben Al-Qassemi.
A fentiekből egyértelműen kiderülnek a prioritások. De nemcsak a klánhoz lehet valaki lojális. Khawla al-Atíqi, kuvaiti nőjogi harcos, egyben önmagát "iszlamistaként" meghatározó politikus a gordiuszi csomót úgy próbálta átvágni, hogy a kuvaiti választások során azt tanácsolta nőtársainak, négy szavazatukból egyet nőre adjanak: "Adjunk egyet egy rokonnak, egyet egy barátnak, egyet egy pártnak vagy törzsnek, egyet pedig egy nőnek."
Ez a csoportszolidaritás megint szembeállítja a „városi”, törzsi gyökerekkel nem rendelkező állampolgárokat a származásukra büszke beduinokkal (és esetleg a későbbiekben, hacsak a radikális iszlamisták meg nem akadályozzák, egy hadarí síita-szunnita szövetséget is létrehozhat). Az utóbbiak gyakran az egyébként erősödő iszlamista mozgalmakban látják a kiutat, bár ez újabb veszélyforrás lehet az államokra, amelyek – főként Szaúd-Arábia – igyekeznek olykor erővel is fenntartani az egyensúlyt a beduin hagyományok és az iszlám puritán irányzata között, hol az egyiknek, hol a másiknak engedve.
Az iszlamistáknak kapóra jön, hogy már a Korán és a hadíszok is több helyen ostorozzák a beduinok csoportszolidaritását a pogányság maradékának nevezve azt:
„Ami ezeknek az embereknek fontos, az a törzsük” – nyilatkozta a kuvaiti parlament egy iszlamista tagja. „Az iszlám számukra csak egy kicsiny szelete a társadalmuknak, s nem akarnak egy igazi iszlám rendszert, ahol nincsenek törzsek vagy éppen nemzetek, csak az iszlám közösség, az umma."
A beduin társadalomban minden a nyilvánosság előtt zajlik: a tárgyalt cikk egy hűségesküt említ, ahol beduinok százai vonultak ki 2011-ben az Emirátusokban, hogy hűségesküt tegyenek az ország vezetőjének, miután azt reformisták kritizálták: a sátrak, amiket felállítottak, eredetileg esküvői ünnepségekre voltak tervezve, de most politikai felhangot kaptak. „Mi így mutatjuk ki a támogatást a kormány és a sejkek felé, akik évtizedek óta törődnek velünk és törődni is fognak” - idézi a cikk Sza'íd asz-Szaid al-Maharámit, a Maharám törzs egyik öregjét.
Érdemes még idézni egy, a cikkben nyilatkozó beduin asszony szavait: „Törzsekként élünk itt, az Emirátusokban és a vezetőnk a sejk. A szabad választások és a még több megválasztott emirátusbeli nem változtat semmit a mindennapi életünkön.”
Bassam Tibi, az Európában élő politikatudós ezt nevezi találóan „neo-'aszabíjjának nemzetállami köntösben”.
Tény, hogy a beduinok lojalitása – ahogy látjuk, sokszor nem is a relatíve fiatal államokhoz, hanem a törzsi vezetőkhöz – sokszor valóban hasznosnak bizonyul az állam számára: a cikkben idézett vélemény tapasztalatom szerint elég elterjedt a beduinok között, akik gyakran kérkednek azzal, hogy megvan a maguk „sivatagi demokráciája”, és nem kérnek a – többek közt kritikai szabadságot is biztosító – nyugati demokráciákból.
Al-Qassemi cikkének a konklúziója, hogy – bár a nyugati értelemben vett demokrácia kerékkötője – éppen ez a beduin csoportszolidaritás óvhatta meg az Öböl-államokat a térségen végigsöprő forradalmi viharoktól, amit a sajtó „arab tavasznak” nevezett el. Viszont a kérdés továbbra is Damoklész kardjaként lebeg a Perzsa-öböl felett: vajon mennyire törékeny az iszlamisták és a beduinok közt fenntartott egyensúly? Mennyiben befolyásolja – ha befolyásolja egyáltalán – a térségbe lassan, de azért mégiscsak begyűrűző modernitás (nők jogai, viszonylagos szólásszabadság, stb.) a tradicionális társadalmakat? Illetve ha valamelyik áramlat kikezdi ezt a lojalitást, vajon a jelenlegi, viszonylag stabil államok nem nézhetnek-e szembe egy sokkal keményebb viharral, mint ami az arab tavasz volt?
Szekér Gitta, orientalista
komment
társadalom

MULTIKULTI - Hamzah és a lopott MacBook

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2016. március 12. - Napi Iszlám

MULTIKULTI - Hamzah és a lopott MacBook

A terrorveszélyről, menekültekről, bevándorlásról, gazdasági válságról, háborúról, természeti csapásokról és emberek kegyetlenségéről szóló híradások dömpingjében a hírfogyasztók emberségről szóló pozitív történetek után áhítoznak- bizonyíték erre az is, hogy a közösségi média segítségével egy nap alatt körbejárta a világot a zsidó származású amerikai Dana Mintzer Leman Facebook megosztása és üzenete a palesztín származású muszlim Hamzah Hamadhoz. Leman a következő kísérőszöveggel töltötte fel a fiatalember képét a saját Facebook oldalára:

'Ő itt Hamzah Hamad. 2015. októberében a 21 éves lányom MacBook Air készüléke egy betörés során eltűnt a lányom missouri lakásából. A MacBook sok kézen átment, mire az Illinois-ban biokémiát hallgató 21 éves Hamzah-hoz került. A tech-guru egyetemistát arra kérték, hogy törölje ki készüléket azonosító információt. A kérés teljesítése helyett azonban google-ben rákeresett az eredeti tulajdonos nevére, megtalálta, kapcsolatba lépett vele, és késedelem nélkül eljuttatta neki a számítógépet, gondosan védőcsomagolásba tekerve, a következő üzenet kíséretében: “Le nem írható, mennyire boldog és áldott vagyok, hogy ezt visszajuttathatom neked. Kívánom, hogy mindig ilyen szerencsés légy.”
Hamzah muszlim palesztín-amerikai.

Mi zsidók vagyunk. Allah áldja meg őt és egész családját! Köszönjük neki emberségét és jóságát... amire mindannyiunknak törekedni kellene szóban és cselekedetben.'

Mi pedig köszönjük Dana Mintzer Lemannak, hogy megosztotta a világgal ezt a történetet. Mert az embert nem a származása teszi, hanem a szíve.

Sabiq Eszter Fatima

Az eredeti poszt itt található: https://www.facebook.com/dana.mintzerleman/posts/1269329779760485

komment
multikulti

HETI KORÁN - 73. szúra - A beburkolózott szúrája

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2016. március 11. - ikaljan

(1) Ó, beburkolózott! (2) Kelj fel éjjel imához, az éjszaka egy kis részét kihagyva, (3) vagy a felében, vagy kevesebbre, (4) vagy egy kicsit többre, és olvasd a Koránt! (5) Súlyos szavakat fogunk lebocsátani neked. (6) Bizony az éjszaka folyamán nagyobb az egyetértés, és igazabb a szó, (7) Napközben pedig sok a tennivalód. (8) Emlékezz meg Urad nevéről, és szenteld magad Neki teljesen! (9) Ő a Kelet és a Nyugat Ura, nincs más isten rajta kívül, hát fogadd őt Védelmeződnek! (10) Viseld türelemmel, bármit mondanak, és kerüld el őket illendően! (11) S hagyd csak rám azokat, akik hazugsággal vádolnak, és a földi létben gyönyörködnek, s adj nekik egy kis haladékot! (12) Bizony bilincs és lobogó tűz van nálunk, (13) olyan étel, ami fuldoklásra késztet, és fájdalmas büntetés (14) - azon a napon, amikor a föld és a hegyek megremegnek, és a hegyek szétporladó homokdombokká lesznek. (15) Elküldtünk hozzátok egy küldöttet, ahogy a Fáraóhoz is, (16) de a Fáraó ellenszegült neki, ezért megragadtuk őt és súlyos büntetéssel sújtottunk le rá.

(ford: Kármán Marianna)

A cím változatai: 
A beburkolódzó (Kiss), A beburkolódzott (Serdián), A beburkolózó (Okváth, Hollósi), A beburkolózott (Karasszon, Mihálffy, Simon), A ruhába burkolódzott (Endrei), A beleplezett (Szokolay), A rejtező (Buzitai Szeldmayer - Gedeon)

(1)
Te, aki beburkolod magadat! [Kiss 2010]
Te, aki beburkolództál (a köpenyedbe! Próféta)! [Serdián 2010]
Ó, te beburkolózó (Muhammad - Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget)! [Okváth 2007]
Oh, te, beburkolózott! [Karasszon 2004]
Ó ki beburkolózott! [Mihálffy 1994]
Ó beburkolózott! [Simon 1987]
Ó te beburkolózó, [Hollósi 1947]
Oh te ruhába burkolódzott! [Endrei 1915]
Ó te beleplezett (Mohamed) [Szokolay 1857]
Óh rejtező! [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(2)
Állj éjszaka, kivéve egy kis részében, [Kiss 2010]
Kelj fel éjszaka - talán egy kis részére ne (kelj fel), [Serdián 2010]
Kelj fel (imára) éjjelente, kivéve egy kis részt! [Okváth 2007]
Kelj fel éjszaka (imádkozni), kivéve egy keveset, [Karasszon 2004]
Légy ébren az éjjel, csak keveset ne - [Mihálffy 1994]
Kelj fel (imára) az éjszaka nagy részében, [Simon 1987]
Kelj fel éjszaka (imára), kivéve egy keveset, [Hollósi 1947]
Kelj fel éjjel egy csekély részét kivéve [Endrei 1915]
kelj fel az imára éjjel, ennek csak kis részét véve ki. [Szokolay 1857]
kelj-fel imádkozni éjjel. [1. ája részeként írják, így elcsúszik megint a számozás] [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(3)
a felében, vagy vegyél el belőle egy keveset, [Kiss 2010]
felére vagy kevesebbre, [Serdián 2010]
A felében, vagy végy el belőle egy keveset! [Okváth 2007]
a felét, vagy a felénél egy kicsit kevesebbet, [Karasszon 2004]
Annak felét, avagy csökkent abból egy keveset, [Mihálffy 1994]
(vagy) a felében, vagy végy el abból egy keveset, [Simon 1987]
A felét, vagy csökkentsed egy kissé, [Hollósi 1947]
s felét (az éjszakának) szánd arra, vagy el is vehetsz abból, [Endrei 1915]
Felét fordítsd reá, de valamivel megröviditheted [Szokolay 1857]
Éjfélkor, vagy még hamarább is. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(4)
vagy adj hozzá egy keveset, és olvasd a Koránt kimért, ritmusos olvasással. [Kiss 2010]
vagy valamivel többre, (és) olvasd a Koránt tagoltan! [Serdián 2010]
Vagy tégy hozzá! Recitáld (fennhangon) szorgalmasan a Koránt! [Okváth 2007]
vagy a felénél egy kicsit többet, és recitáld a Koránt (könnyedén, lassan és szabályosan) recitálva! [Karasszon 2004]
Avagy toldjad meg azt, - s kéntéld a Koránt fennhangon, [Mihálffy 1994]
vagy adj hozzá! És zsolozsmázd gondosan a Koránt! [Simon 1987]
Vagy adj hozzá és olvasd fel a Koránt gondosan! [Hollósi 1947]
esetleg hozzája tehetsz és énekeld a Koránt (hangosan) énekelve. [Endrei 1915]
vagy hosszabbithatod, s énekeld a Koránt hangosan; [Szokolay 1857]
Sőt két harmad részét is az éjnek, töltsed az AL-Korán' olvasásával. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(5)
Súlyos Szót fogunk kiszabni neked. [Kiss 2010]
(Nagy) szavak (terhét) helyezzük rád! [Serdián 2010]
Bizony súlyos Szavakat fogunk lebocsátani rád. [Okváth 2007]
Mi bizony olyan beszédet (Koránt) küldünk le neked, melynek súlya van. [Karasszon 2004]
S Mi reád vetjük a súlyos szót. [Mihálffy 1994]
Súlyos szó (kimondását) tesszük kötelességeddé. [Simon 1987]
Bizony súlyos szót helyezünk rád. [Hollósi 1947]
Mi ezzel nehéz sulyu parancsot rovunk rád; [Endrei 1915]
valóban mi ezzel nehéz dolgot parancsoltunk neked. [Szokolay 1857]
Fontos szót fogunk néked mondani. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(6)
Bizony, a felkelés éjszaka nagyon nehéz és hatásos, és megfelelőbb a Szónak. [Kiss 2010]
Az éjszakai (ébrenlét idején) erősebb (az ima), élesebbek a szavak. [Serdián 2010]
Bizony az éjszaka folyamán nagyobb az egyetértés, és igazabb a szó. [Okváth 2007]
Az éjjel a felkelés az (imára) bizony nagyobb hatású és alkalmasabb (eredményesebb, érthetőbb). [Karasszon 2004]
Íme! Az éjjeli ébrenlét az, midőn a benyomás mélységesebb, s a szó biztosabb. [Mihálffy 1994]
Az éjszaka kezdete nagyobb összhangot (teremt a szív és a nyelv között) és igazabb szóra (bír) (?) - [Simon 1987]
[ezt kihagyta] [Hollósi 1947]
de az éjtszakai felkelés alkalmasabb a kitartó ájtatosságra, és hatékonyabb a szóbeli tanításra, [Endrei 1915]
De az éji fölkelés a szilárdul kitartóknak alkalmasabb az áhitatra s hasznosabb a szóbeli tanitásra; [Szokolay 1857]
Az éj' első része alkalmasabb az olvasásra és a' magyarázásra. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(7)
Napközben hosszadalmas elfoglaltságaid vannak. [Kiss 2010]
(Hisz) napközben elmerülsz elfoglaltságaidban. [Serdián 2010]
Bizony neked nappal sok a tennivalód. [Okváth 2007]
Nappal bizony hosszan elfoglalhatod magad. [Karasszon 2004]
Íme! Tenéked a nappal a hosszú dolgaid, [Mihálffy 1994]
hiszen napközben sokat kell munkálkodnod. [Simon 1987]
Bizony, nappal hosszú az elfoglaltságod. [Hollósi 1947]
mert nappal hosszu (és sok egyéb) elfoglaltságod van. [Endrei 1915]
mert nappal igen sok egyéb elfoglaltatásod van. [Szokolay 1857]
Annyival inkább, hogy néked nappal sok foglalatosságaid vannak. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(8)
Emlékezz Urad nevéről, és szenteld magad Neki teljes elkötelezettséggel. [Kiss 2010]
(Ezért éjszaka) emlékezz meg Urad nevéről, és neki szenteld magadat teljesen! [Serdián 2010]
Említsd meg Urad Nevét, és csak Neki szenteld magad! [Okváth 2007]
Emlékezz meg az Urad nevéről, és add át magad Neki (teljes) áhítattal (a világi élettől elvonulva). [Karasszon 2004]
S emlékezz Urad nevére, s szánj Néki áhítatot - [Mihálffy 1994]
Emlékezz hát meg Urad nevéről és szenteld magad kizárólag néki! [Simon 1987]
És említsed meg Urad nevét és szenteld magad Neki áhitattal! [Hollósi 1947]
Emlékezzél Urad Istened nevére és szenteld magad neki teljesen: [Endrei 1915]
Emlékezz meg urad nevéről s különözd el magad minden földitől, s áldozd fel magad egészen neki. [Szokolay 1857]
Emlékezz - meg Urad' nevéről, vedd külön magad másoktól, és elmélkedj Ő rólla. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(9)
A Kelet és a Nyugat Ura, nincs más istenség, csak Ő, válaszd hát Őt az ügyeid rendezőjévé. [Kiss 2010]
Ő a kelet és a nyugat Ura. Nincs más isten Őrajta kívül! Őt fogadd el Védelmeződnek! [Serdián 2010]
A napkelet és a napnyugat Ura. Nincs más isten Rajta kívül (Lá iláha illá Huwa). Őt fogadd hát támogatóul! [Okváth 2007]
A napkelet és a napnyugat Ura, nincs más isten, csak Ő, ezért Őt tedd meg (a te ügyeid számára) Gyámolítónak! [Karasszon 2004]
A Kelet, s a Nyugat Ura, nincs más isten, csak Ő, hát vedd Őt kire hagyatkozz. - [Mihálffy 1994]
(Ő) Kelet és Nyugat Ura. Nincs más Isten rajta kívül. Fogadd őt istápolódnak, [Simon 1987]
Kelet és Nyugat Ura, nincs más isten, csak Ő, azért vedd Őt védelmezőül [Hollósi 1947]
ő kelet és nyugat Ura, nincs Isten, csak ő; azért őt vedd oltalmazódnak. [Endrei 1915]
ő a nyugat s kelet ura, s kívüle nincs több Isten. Azért csak őt fogadd védül, [Szokolay 1857]
Ki a' Kelet' és Enyészet' Ura: Nincs Isten csak Ő egyedül. Őt' válaszd hát Pártfogódnak. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(10)
És legyél türelmes azzal kapcsolatban, amit mondanak, és kerüld el őket szép elkerüléssel. [Kiss 2010]
Viseld türelemmel, bármit mondanak, és távolodj el tőlük szívélyesen. [Serdián 2010]
Légy hát türelmes azzal szemben, amit mondanak és az illő módon tartsd magad távol tőlük! [Okváth 2007]
S légy türelmes azzal szemben, amit mondanak, s szépen hagyd el őket. [Karasszon 2004]
S légy állhatatos arra mit mondanak, s válj el tőlük szép elválással. [Mihálffy 1994]
és viseld türelemmel azt, amit mondanak, s tartsd magad állandóan távol tőlük! [Simon 1987]
És viseld el türelemmel, amit mondanak, és kerüld el őket illendően. [Hollósi 1947]
Türd el, amit mondanak és távolodjál el tőlük illő távolságra. [Endrei 1915]
s türd el békésen a rágalmaka, mellyeket felőled beszélnek, s távozz tőlük illedelmesen. [Szokolay 1857]
Tűrd békével az ellenkezők' beszédöket, és bátran válj külön tőlök. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(11)
És hagyj Engem és a tagadókat, a könnyebbség birtokosait. [Kiss 2010]
Hagyd csak Énrám azokat, akik hazugságnak mondják (az üzenetet), és (fényűzésben) élnek. Adj nekik még egy kis haladékot! [Serdián 2010]
Hagyj Engem (egyedül foglalkozni) azokkal, akik hazugságnak tartják (az Én Verseimet), akik jólétben élnek. Adj nekik rövid haladékot! [Okváth 2007]
S hagyd rám a meghazudtolókat, a kegyben részesülteket, és adj nekik egy kis haladékot! [Karasszon 2004]
S hagyd meg Nékem a hazudtolókat, kik az élvezet hajhászai, s adj nékik egy kevés haladékot. [Mihálffy 1994]
Hagyj hát engem azokkal, akik hazugságnak tartják (a küldetésedet) s bőségben élnek s adj nékik rövid haladékot! [Simon 1987]
És hagyj engem a megtagadókkal, a jólétben levőkkel és adj nekem egy kis haladékot! [Hollósi 1947]
Hagyj csak engem azokkal, akik engem meghazudtolnak, és a földi gyönyörökben duskálódnak; de adj csak nekik kis időt: [Endrei 1915]
Csak hagyd magamra azokat, kik feleinket csalással vádolják, s a földi lét javaiban gyönyörködnek. Csak egy kis ideig légy még irántok elnézéssel, [Szokolay 1857]
Hagyj magunkra engem, és Jeleimet hazugsággal vádolókat, kik meggazdagodtak: elég leszek én ő ellenek; 's hadd őket kedvekre élni még kevés ideig. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(12)
Bizony, Nálunk bilincsek vannak, és a tomboló Tűz, [Kiss 2010]
Már előkészítettük számukra a bilincseket, a lobogó Tüzet [Serdián 2010]
Hiszen bilincsek és tűz van Nálunk, [Okváth 2007]
Bizony (súlyos) béklyók vannak nekünk és Pokol, [Karasszon 2004]
Íme! Nálunk a békylók, s a lángoló tüzek, [Mihálffy 1994]
Hiszen bilincs és lobogó tűz van nálunk, [Simon 1987]
Bizony nálunk nehéz bilincsek vannak és lángoló tűz [Hollósi 1947]
van nálunk bilincs és gehenna, [Endrei 1915]
mert nálunk számukra nehéz bilincsek, s a pokoltüze, [Szokolay 1857]
Készen vannak nálam számokra a' kemény bilincsek, és az égő tűz. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(13)
és étel, ami fuldoklásra késztet, és fájdalmas büntetés. [Kiss 2010]
és (olyan) ételt, ami megakad a torkon, és a fájdalmas büntetést - [Serdián 2010]
És fojtogató élelem és fájdalmas büntetés. [Okváth 2007]
torkon akadó étel, és fájdalmas kínzás. [Karasszon 2004]
S az étel mi fojtogat, s a fájdalmas szenvedés [Mihálffy 1994]
olyan eledel, ami a torkon akad és fájdalmas büntetés - [Simon 1987]
és fojtogató eledel és fájdalmas büntetés, [Hollósi 1947]
fojtó étel és kínzó büntetés. [Endrei 1915]
s megfojtó ételek s kinos büntetések állnak készen. [Szokolay 1857]
És a' torkot megszorító eledel, a' fájdalmas büntetéssel egygyütt. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(14)
Azon a Napon, amikor a föld és a hegyek remegnek majd, és a hegyek olyanok lesznek, mint a leomló homokdűnék. [Kiss 2010]
azon a napon, amikor a föld és a hegyek megremegnek, és a hegyek szétporladó homokdombok lesznek. [Serdián 2010]
Azon a Napon, midőn a föld és a hegyek megremegnek és a hegyek szétszórt homokdombokká lesznek. [Okváth 2007]
Azon a napon, mikor a föld és a hegyek megremegnek, és a hegyek bizony futóhomokká lesznek. [Karasszon 2004]
A Napon, midőn megrendül a föld, s a hegyek, s a hegyek bucka lesznek a futóhomokon. [Mihálffy 1994]
azon a napon, amikor a föld és a hegyek megremegnek, s a hegyek szerteszóródó homokhalmokká válnak. [Simon 1987]
Azon a napon, amikor a föld és a hegyek megrázkódnak és a hegyek olyanok lesznek, mint a szétszórt homokhalmok. [Hollósi 1947]
Ama napon (az itélet napján) meghasadnak a föld és a hegyek, melyek a kiszórt porhalmazhoz hasonlóak lesznek. [Endrei 1915] 
Az nap a föld s hegyek meg fognak rázkódtatni, s a hegyek hasonlók leendnek az összehalmozott fövény rakásához. [Szokolay 1857]
Majd egy nap megindúl a' föld, és a' hegyek porrá fognak morzsolódni és szét-szórattatni. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(15)
Elküldtünk hozzátok egy Küldöttet, hogy tanú legyen veletek kapcsolatban, ahogy elküldtünk egy Küldöttet a Fáraóhoz is. [Kiss 2010]
Egy Küldöttet küldtünk hozzátok, (emberek,) hogy tanúja legyen (tetteiteknek), ahogy (korábban) Fáraóhoz küldtünk egy küldöttet. [Serdián 2010]
Elküldtünk hozzátok egy Küldöttet (Muhammad - Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget), hogy tanú legyen ellenetek, ahogyan a Fáraóhoz is elküldtünk egy Küldöttet (Mózest). [Okváth 2007]
Bizony Mi küldtünk el hozzátok küldöttet, tanúként ellenetek, mint ahogy Fáraóhoz is küldtünk küldöttet. [Karasszon 2004]
Ime! Mi elküldénk hozzátok a küldöttet tanuként ellenetek, ahogy Mi elküldénk a Fáraóhoz a küldöttet. [Mihálffy 1994]
Elküldtünk hozzátok egy küldöttet, hogy tanú legyen ellenetek, amiképpen küldöttet küldtünk Fáraóhoz. [Simon 1987]
Bizony, Mi követet küldtünk hozzátok, tanut ellenetek, amint követet küldtünk Fáraóhoz. [Hollósi 1947]
Ime mi követet küldtünk hozzátok, hogy tanuskodjék ellenetek, mint ahogy küldtünk követet Faraohoz, [Endrei 1915]
Mi valóban egy küldöttet küldénk hozzátok tanuskodni ellenetök, mint küldénk Pharaóhoz is; [Szokolay 1857]
Követet küldénk hozzátok, hogy tanú legyen akkor ellenetek, valamint küldénk Faraóhoz Követet. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

 

(16)
De Fáraó ellenszegült a Küldöttnek, ezért megragadtuk őt, pusztító megragadással. [Kiss 2010]
De Fáraó nem engedelmeskedett a küldöttnek, (ezért) súlyos büntetéssel sújtottunk le rá. [Serdián 2010]
A Fáraó azonban szembefordult a Küldöttel. Mi ezért kemény büntetéssel illettük őt. [Okváth 2007]
De Fáraó ellenszegült a Küldöttnek, ezért súlyosan megbüntettük őt. [Karasszon 2004]
S fellázadt a Fáraó a küldött ellen, hát Mi durva sújtással vevénk őt. [Mihálffy 1994]
Fáraó azonban nem engedelmeskedett a küldöttnek. Mi pedig súlyos büntetéssel sújtottuk őt. [Simon 1987]
De Fáraó engedetlen volt a követtel szemben, ezért megragadtuk őt erős kézzel. [Hollósi 1947]
de Farao engedetlen volt, mi azonban megragadtuk őt erősen. [Endrei 1915]
de Pharao engedetlen volt a küldött iránt, miért őt sulyosan büntettük. [Szokolay 1857]
De makacson viselé magát Faraó a' Követ eránt, 's azért megbünteténk iszonyú büntetéssel. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

komment
iszlám Korán Kegyes Korán

MENEKÜLT ÉS MIGRÁNS - Segítőkész és becsületes menekültek - ami a hírekből kimarad

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2016. március 11. - Napi Iszlám

MENEKÜLT ÉS MIGRÁNS - Segitőkész és becsületes menekültek - ami a hirekből kimarad

 

Migránsok kerítést bontanak és nőket molesztálnak; nem tudnak beilleszkedni az európai kultúrába és potenciális terroristák; lopnak, csalnak, hazudnak és az adófizetők pénzén élősködnek – halljuk és olvassuk nap mint nap a közmédia híreiben, melynek hatására sokan legszívesebben egy csomagba gyömöszölnének minden migránst/menekültet/bevándorlót és „veszélyes” címkét ragasztva elsőbbségivel visszaküldenének melegebb éghajlatokra. Hogy bármi jót vagy hasznosat is csinálnának ezek az emberek, arról jobbára egy árva szó sem esik. A következő két történet (a sok közül) ezt a beivódott sztereotípiát hivatott megingatni.
Szíriai menekültek német állampolgároknak segítenek – ingyen és bérmentve
Damaszkuszból Berlinbe érkezve néhány fiatal úgy érezte, a legjobban úgy fejezhetik ki a befogadó ország iránt érzett hálájukat, ha képességeiket kamatoztatva a helyieknek segítenek. Ezért most villanyt szerelnek és festenek, matematikából korrepetálják a gimnazistákat, valamint gitárórákat és arab nyelvleckéket adnak a helyi lakosnak. Samir és Nafee Kurdi két szíriai volt mérnökhallgató, akik tavaly ősszel érkeztek Berlinbe. A menekült státuszra várva elhatározták, hogy hasznosan ütik el az idejüket. „Részt akartunk venni a város életében” – mondta a 20 éves Samir al-Hajjar a Vocativ oldalnak.
Az egész azzal indult, hogy Samir egy felhívást posztolt a 65.000 tagot számláló „Free Your Stuff Berlin” Facebook-csoportba: „Sok időbe fog telni, mire a papírjainkat kiállítják, addig pedig nem dolgozhatunk, így rengeteg a szabadidőnk. Ezért készek vagyunk önkéntes munkát vállalni, megköszönve ezzel ennek a gyönyörű városnak, hogy biztonságban és szabadságban érhetünk meg egy újabb verőfényes napot. Szóval, ha bármiben szükséged van egy segítő kézre, mi itt vagyunk!” – írta Samir a posztban. Eddig közel 400 üzenetet kaptak, amiben berliniek jelezték, hogy élnének a lehetőséggel, de olyan is akadt, aki felajánlotta a két fiúnak, hogy körbe vezeti őket a városban. „Néhány berlini segítséget kért tőlünk, mások éppen segíteni akartak nekünk, de volt, hogy vacsorázni vagy szórakozni hívtak” – mondta Kurdi. „Nagyon meglepődtünk.” Samir és Kurdi azt mondták, amint megkapják menekült státuszukat, folytatni szeretnék mérnöki tanulmányaikat Németországban.
http://aboutislam.net/muslim-issues/europe/syrian-youth-help-germans-free/
Szíriai menekült arany ékszereket talált, amit visszaszolgáltatott tulajdonosának
A török közösségi média hetek óta egy szíriai menekült férfi nemes tettétől hangos, aki az adománycsomagban talált ékszereket visszaszolgáltatta török tulajdonosának. Abbas Taha Aleppo városából menekült családjával a törökországi Malatya tartományba három évvel ezelőtt. Abbas jelenleg munkanélküli, a család egy szerény bérházban él adományokból. Egyik nap az adományok között hat darab arany karkötőt talált, amit tulajdonosa egy régi ruhadarabban felejtett. Abbas egy helyi újságíró, Alişan Hayırlı segítségét kérte, hogy felkutassák a karkötők tulajdonosát. „Szíriában mindenünk megvolt, voltak aranyaink is, de mindent otthagytunk, mikor Törökországba kellett menekültünk” – nyilatkozta a 38 éves férfi az IHA hírszolgálatnak. Kiderült, hogy az ékszerek a 79 éves korában elhunyt Ahmet Eserçeliké, akinek családja a férfi ingóságait adományba adta halála után. A család nagyon meghatódott, amikor a menekült férfi felkereste őket, hogy visszaadja nekik az ékszereket. „Ezek az emberek a háború elől menekültek, még ételre is alig van pénzük. Éppen ezért nagyon megérintett mindenkit az, amit Abbas tett” – nyilatkozta Savaş Özbey, az Eserçelik család egyik tagja. Hálájuk jeléül a család úgy határozott, hogy eladják az ékszereket és az értük kapott pénzt a szíriai családnak adják.
http://www.dailysabah.com/nation/2016/02/23/syrian-man-wins-hearts-by-returning-gold-he-found-to-owner
http://aboutislam.net/muslim-issues/middle-east/syrian-refugee-returns-gold-to-turkish-owner/
Csányi Tímea Aya
komment
menekült migráns

Mindig meg akartad kérdezni az iszlámoktól, de jobb, ha mégsem

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2016. március 10. - Napi Iszlám

Külsőségek…
Nincs meleged a kendőben?
Hogy bírod ebben a hosszú ruhában?
Nem fázol szoknyában ilyenkor télen?
Nem szoktad a fejedbe szúrni a tűket? Nincs véletlen tépőzáras kendő inkább?
Nem mész neki a villanyoszlopnak abban a függönyben?
Kendőben fürdesz?
A férjed mondta, hogy hordj kendőt?
Te láttad már a feleséged haját? És a gyerekeid?
Nem melegít nagyon a szakáll?
Nem lóg bele a szakállad a levesbe?
Feldolgozhatatlan kulturális különbségek…
Te apáca vagy? Nem. Akkor krisnás?
Milyen népviselet ez?
Mióta élsz Magyarországon, hogy ilyen szépen beszéled a magyar nyelvet? Itt születtem… Ahhoz képest szépen beszélsz magyarul…
A férjed melyik arab országból való? Magyar. És ő is muszlim? Igen. Ezt nem értem...
És a szüleid hogyhogy nem iszlámok?
Akkor ti most muszlinok vagytok?
Kezdő vallástudósok…
Ti, ugye, nem esztek húst? De eszünk, csak sertést nem... És marhát azt ehettek?
Tényleg nem iszol? Sört se?
Biztos nem kérsz egy kis pálinkát? Egy kis pohárral sem?
Na, igyál egy kicsit nem mondjuk el senkinek…
Nálatok mit hoz a gyerekeknek a Jézuska?
Nálatok TÉNYLEG nincs karácsonyfa?
Haladó vallástudósok..
Te tényleg felkelsz hajnalban imádkozni? És nem alszol bele közben? És felkeltitek a gyerekeket is imádkozni?
Érted is, amit mondasz arabul, vagy csak mondod?
Nem lopja el senki a cipőt a mecsetben?
Úristen, akkor ramadánkor a gyerekek sem ehetnek/ihatnak?
Ja, szóval ramadánban este ehettek, akkor megy ott a zabálás, mi?
És hány feleséged van?
Te megengeded a feleségednek, hogy dolgozzon/tanuljon/elmenjen otthonról?
Tudtad, hogy Mohamed pedofil volt?
A muszlimoknak tényleg kötelező a taqija?
Jó tudni…
Ti miért utáljátok a zsidókat?
Ti tényleg el akarjátok foglalni az egész világot?
És mi a véleményed a terrorizmusról?
Levezetésképp egy átlagos hétköznapi párbeszéd...
Nénike a bankban:
- Magyarok?
Nézek rá értetlenül.
- Maguk magyarok?
- Igen. Miért?
- Láttam a nagy hátizsákot, azt hittem, migránsok.
- Kisgyerekkel sokmindent viszek magammal...
- De nem járnak ki sokat. Nem lehet magukat sokszor látni.
- Azért szerintem járunk, amennyit kisgyerekesek járnak... sőt...!
- Igen, kell egy kis levegő...
NI szerkesztőség
(Továbbiak még angolul: http://mvslim.com/25-things-never-want-hear-muslim/)
komment
humor
süti beállítások módosítása