A nemek egyenlősége felé tett apró lépésnek is tekinthető az iráni törvényhozás azon új döntése, mely szerint a közlekedési balesetben elhunyt vagy balesetet szenvedett nők, illetve családjuk a jövőben egyenlő kompenzációban részesül majd a biztosítótársaságoktól, mint egy azonos körülmények közt balesetet szenvedett férfi, illetve annak halála esetén a férfi családja.

Irán közlekedési felelősségbiztosításának rendszere az iszlám dijja, azaz vérdíj fogalmán alapszik, aminek értelmében nem szándékos emberölés vagy testi sértés esetén a halált, illetve sérülést okozó fél hozzátartozói egy meghatározott - koronként és országonként változó - összeget kötelesek fizetni az áldozatnak vagy halál esetén annak családjának.

A dijja fogalma a Korán an-Niszá (A nők) fejezetének (szúra) 92. verséből (ája) ered, ami magyar értelmezésben így szól: "Nem való az egy hívőnek, hogy megöljön egy hívőt, hacsak nem tévedésből, véletlenül. És aki tévedésből megöl egy hívőt, az szabadítson fel egy hívő rabszolgát, és fizessen vérdíjat a halott családjának, kivéve, ha ők adományként lemondanak róla. De ha olyan néphez tartozott a tévedésből megölt illető, akik ellenségesek veletek, és hívő volt, akkor egy hívő rabszolga felszabadítása kötelező annak, aki megölte. És ha olyan népből való, akikkel szerződésetek van, akkor vérdíjat kell fizetni a családjának, és felszabadítani egy hívő rabszolgát. És aki nem talál, akkor böjtöljön két egymást követő hónapot, bűnbánatként Allah felé. És Allah mindent tud, bölcs." [Kiss Zsuzsanna Halima fordítása]

A dijja alkalmazása Iránban nem korlátozódik a közlekedési balesetekre. Vérdíj megfizetésére köteles minden baleset okozója az élet más területein is, és bár a Koránban ilyen rendelkezés nincs, az iráni törvények eddig a férfiakat illető összeg felének kifizetését írják elő a nőket ért baleseteknél. Az új szabályozás azonban csak a közlekedési balesetek esetén kifizetett vérdíjra vonatkozik majd.

A tervezetet jóváhagyta a 12 vallástudósból álló Őrök Tanácsa is, ami azt hivatott felügyelni, hogy az ország törvényei megfeleljenek a saría (az iszlám jogrendszer, a vallás erkölcsi és morális vezérelve) követelményeinek az iráni vallástudósok értelmezése szerint, akik az iszlám tizenkettes síita irányzatát követik. A világ összes muszlimja közül 10-13%-ra tehető a síiták aránya, a világ összes síita muszlimja közül pedig becslések szerint körülbelül 85% tartozik a tizenkettesekhez.

A törvényjavaslat kidolgozásában részt vevő Rahim Zare törvényalkotó nyilatkozata szerint a javaslat azért született, mert Iránban egyre több családban nem férfi, hanem nő a fő kenyérkereső, és nem tartják helyénvalónak, hogy az ő hozzátartozóik anyagi hátrányba kerüljenek a család fejének elvesztésekor.

A vérdíj teljes összege muszlim férfi halála esetén jelenleg másfél milliárd riál (kb. 14 millió forint) attól függetlenül, hogy baleset vagy szándékos emberölés történt-e; a sérülésért járó összeg nagysága a sérülés mértékétől függően változik. Nem muszlim férfiak esetében Iránban 1991. óta fizetendő a dijja teljes összege, amennyiben az áldozat valamelyik elismert vallási kisebbség tagja volt. Ateistákat vagy el nem ismert vallási kisebbség tagjait azonban nem illeti vérdíj az iráni törvények szerint.

Irán lakosságának kb. 90-95 százaléka vallja magát síitának, kb. 5-10 százaléka szunnitának, és további 0.6 százalék tartozik valamilyen vallási kisebbséghez. Az országban hivatalosan senki nem vallhatja magát ateistának.