Napi Iszlám

HETI HADÍSZ 4 - A legtöbbet hagyományozó szemtanúk 2.

2016. február 28. - Napi Iszlám

HETI HADÍSZ 4 - A legtöbbet hagyományozó szemtanúk 2.

ANASZ B. MÁLIK ABÚ HAMZA AL-KHAZRADZSI AL-ANSZÁRI (أنس بن مالك الخزرجي الأنصاري) (mh. 711/93) tíz éves korában kerül a Próféta körébe, a Próféta haláláig az egyik legközelebbi kísérője. Élete végén Bászrában telepedik le, a baszrai hagyományok nagyrészt tőle származnak. Őt tekintik az egyik legmegbízhatóbb hagyományozónak. 2286 hadíszt hagyományozott.

Anasz b. Málik, aki nem keverendő össze Málik b. Anasszal, aki a Muvatta c. hadísz-gyűjteményt írta, medinai származású, a Khazradzs törzsből. Anyja Umm Szulajm a Banú Naddzsar törzsből, apja Málik b. Nadr. Miután apja meghal, az anyja másodszor is férjhez megy egy frissen betért muszlimhoz, Abú Talhához, ebből a házasságból szárazik Anasz féltestvére, Abdullah b. Abí Talha. Amikor a Próféta megérkezik Medinába, Anasz a Próféta kíséretébe kerül.

Ott van a Badr-i csatában (624), de nem harcol, így nem szerepel a harcosok listáján. Végig a Próféta szolgálatában marad, ezért a szunniták őt tekintik az egyik leghitelesebb hagymányozónak.

A Próféta halála után Damaszkuszba megy, majd onnan Baszrába, ahol 684/65-ben Abdullah b. al-Zubajr rivális kalifa imámja lesz. Amikor Abd al-Rahmán b. al-As'asz kirobbantja felkelését az Omajjádok, és közvetlenül al-Haddzsázs b. Júszuf kormányzó ellen (700-703), ami később elbukik, al-Haddzsázs árulással vádolja meg Anaszt, és csak Abd al-Malik kalifa kegyelme menti meg Anaszt a kivégzéstől. Anasz Baszrában hal meg nagyon öregen, nem tudni pontosan, mikor, valamikor 709-711 között. Ő él a legtovább a szemtanúk közül.

Az égi utazást a Korán is megemlíti (Az égi utazás szúrája 17,1, 62; A csillag szúrája 53,13-18). Az égi utazás során kapja meg a Próféta a parancsot a napi ötszöri imára. A történetnek több változata van, és az alapszerkeze szerint Mohamedet a Buráq nevű szárnyas ló viszi Mekkából Jeruzsálembe, majd onnan az égbe. A történet egy másik változatában szereplő Maszdzsid al-Aqsza, a Legtávolabbi Mecset Jeruzsálemet jelöli, noha Mohamed korában Jeruzsálemben még nincs mecset, így ezt valószínűleg kiterjesztett értelemben, olyan imahelyként kell érteni, ahol az egy Istent tisztelik; ez az értelmezés egyébként nem idegen a kontextustól. Jeruzsálem, mint a Legtávolabbi Mecset színhelye Ibn Iszháq szírájában (a Próféta legkorábbi életrajzában) is szerepel.

Az égi utazás (al-iszrá’ val-mi’rádzs, الإسراء والمعراج)

Hagyományozta nekünk Abdul Azíz b. Abdallah; továbbá hagyományozta nekünk Szulajmán, Sarík b. Abdallahra hivatkozva, aki azt mondta: hallottam ibn Málikot , amikor azt mondta:

Az égi utazás éjszakáján a Próféta (Isten tegye áldottá és adjon neki üdvösséget) [viteték] a Kába mecsetből. Miközben a Próféta a Tiltott Mecsetben aludt, mielőtt a kinyilatkoztatás lejött volna hozzá, jött hozzá három személy. Azt mondta egyikük:
- Melyik az?
- Ő a legjobb közülük - felelte a középső. Mire azt mondta egyikük:
- Akkor hozd a legjobbat. 
Azon az éjszakán más nem történt, és nem látta őket egy másik éjszakáig [miután már megtörtént a kinyilatkoztatás]. Noha a szemei aludtak, amikor meglátta őket, a szíve nem aludt, mert ugyanúgy [volt], mint a Prófétáknál: alszik a szemük, de a szívük nem. És [az angyalok] nem beszéltek vele addig, amíg megragadták és a Zemzem-forráshoz vitték. Az angyalok közül Gábriel (جبريل, Dzsibríl) volt az, aki foglalkozott vele. Felvágta Gábriel [azt a részt], ami [Mohamed] torka és a mellkasa között van, kiürítette a mellkasát és a bensejét, megmosta a Zemzem vizében a kezével, amíg megtisztította. Azután jött egy arany tálca, amiben egy arany tál volt, tele hittel és bölcsességgel, Gábriel megtöltötte vele Mohamed a mellkasát és a tokáját, azaz a vénáit, és aztán bezárta. 
Ezután felemelkedett vele a legalsó égbe (السماء الدنيا, világég), és bekopogott az egyik kapun. 
- Ki az? – kiáltottak ki a menny lakói. 
- Gábriel. 
- És ki van veled?
- Mohamed. 
- Hívatták?
- Igen. 
- Akkor legyen üdvözölve. 
A menny lakói üdvözölték Mohamedet és nem tudták, mi Isten terve vele egészen addig, amíg meg nem lett nekik mondva. Ott találta Mohamed a mennyben Ádámot, és Gábriel azt mondta neki:
- Ez az atyád, köszöntsd őt – mire Mohamed köszöntötte őt, és Ádám viszonozta a köszöntést:
- Légy üdvözölve, ó, Próféta! Valóban te vagy a Fiú!
És amikor még ebben a mennyben voltak, [látott a Próféta] két folyót folyni:
- Ó, Gábriel, mik ezek a folyók? – kérdezte. 
- Ez a Nílus és az Eufrátesz forrása – felelte Gábriel. 
Azután Gábriel körbevezette őt a mennyben, és látott egy másik folyót, a partján egy kastályt igazgyöngyből és krizolitból. Belemerítette a kezét a folyóba, és [az iszap] olyan volt, mint az illatos mósusz (مسك أذفر). 
- Mi ez, ó Gábriel? – kérdezte Mohamed. 
- Ez a Kauszár (الكوثر) , amit a te Urad megőrzött neked – felelte Gábriel. 
Ezután Gábriel felemelkedett vele a második mennybe. És az angyalok ugyanazt mondták neki, mint az első mennyben:
- Ki az? 
- Gábriel. 
- És ki van veled?
- Mohamed. 
- Hívatták?
- Igen. 
- Akkor legyen üdvözölve.
Ezután felemelkedett vele Gábriel a harmadik mennybe, és ugyanazt mondták nekik, mint az elsőben és a másodikban. Azután felemelkedtek a negyedikbe, és ugyanazt mondták nekik. Azután felemelkedtek az ötödikbe, és ugyanazt mondták nekik. Azután felemelkedtek a hatodikba, és ugyanazt mondták nekik. Azután felemelkedtek a hetedikbe, és ugyanazt mondták nekik. Minden égben voltak próféták, akiket nevén nevezett, emlékszem Idriszre (إدريس) a másodikból, Áronra (هارون, Hárún) a negyedikből valakire az ötödikből, akinek nem jut eszembe a neve és Ábrahámra (إبراهيم, Ibráhím) a hatodikban. Mózes (موسى, Músza) a hetedikben volt, mivel ő Istennel beszélt [szemtől szembe]. És azt mondta Mózes: 
- Ó, Uram, nem gondoltam volna, hogy valakinek megengeded, hogy nálam feljebb menjen. 
Mohamed a hetedik menny felé emelkedett, amit nem ismer senki, amíg elért a Legtávolabbi Fához (سدرة المنتهى, szidrat al-muntaha). Odament hozzá az Ellenállhatatlan, a Dicsőség és Fenség Ura, míg csak két könyöknyí távolságra volt, vagy kevesebbre, és Isten kinyilatkoztatott, és a kinyilatkoztatások között volt az is, hogy „az ummádnak napi ötven ima [van kiszabva]”. Ezután elindultak lefelé, amíg elérték Mózest, aki megkérdezte:
- Ó, Mohamed, mit bízott rád a te Urad?
- Napi ötven imád – felelte Mohamed. 
- Bizony, a te néped nem lesz képes erre – mondta Mózes -, térj vissza, hogy a te Urad könnyítse meg ezt neked. 
A Próféta Gábrielhez fordult, és tanácsot kért tőle. 
- Igen, ha te is akarod – felelte Gábriel. 
Visszatért tehát Mohameddel az Ellenállhatatlanhoz és azt mondta Mohamed, miközben Isten még ugyanott volt:
- Ó, Uram! Könnyítsd meg ezt nekünk, mert a népem nem lesz képes erre – és akkor Isten elengedett neki tíz imát. Mohamed visszament Mózeshez, aki ismét az útjába állt, és addig-addig küldte vissza Istenhez, amíg öt ima maradt. Amikor már csak öt maradt, ismét az útjába állt, és azt mondta:
- Ó, Mohamed! Istenre, megpróbáltam rávenni Izráel fiait, a népemet ennél kevesebbre, de gyengének bizonyultak és feladták. A te néped gyengébb testben, szívben, látásban és hallásban. Térj vissza tehát a te Uradhoz, hogy könnyítsen a terheden. 
A Próféta Gábrielhez fordult, hogy tanácsot kérjen tőle, és Gábriel nem ellenezte. Ötödszörre is felmentek tehát Istenhez, és azt mondta Mohamed Istennek:
- Ó, Uram! A népem gyenge testben, lélekben, szívben, hallásban és testfelépítésben, könnyíts a terhünkön. 
És felelt az Ellenállhatatlan:
- Ó, Mohamed!
- Hallom és engedelmeskedem – felelte a Próféta. 
- Nem változik meg a Kinyilatkoztatás, amit [adtam] neked. Úgy lesz tehát, ahogy előírtam neked a Könyv Anyjában. Minden jócselekedet tízszeresét éri majd – tette hozzá.– Ami a Könyv Anyjában ötven, az neked csak öt. 
Visszatért Mohamed Mózeshez. 
- Hogy ment? – kérdezte Mózes. 
- Megkönnyítette nekünk – felelte Mohamed -, minden jócselekedet a tízszeresét éri majd. 
- Bizony Isten megpróbáltam ennél kevesebbre rávenni Izrael fiait, de feladták. Térj vissza a te Uradhoz, hogy tovább könnyítsen a terheden. 
- Ó, Mózes – felelte Mohamed -, bizony Isten már szégyellem magam Isten előtt, hogy ennyiszer visszatérjek. 
- Ereszkedj hát le Isten nevében – mondta erre Gábriel. 
És mondta [Anasz b. Málik, a narrátor]: Ekkor felébredt, és a Tiltott Mecsetben volt.
(al-Bukhári 7517, Darussalam Bilingual, Riyadh, 1997. A hadíszt magyarra fordította Gyöngyösi Csilla)

 

Gyöngyösi Csilla, iszlámkutató

A bejegyzés trackback címe:

https://napiiszlam.blog.hu/api/trackback/id/tr168425358

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása