Heti Korán című rovatunkban kinyilatkoztatási sorrendben közzétesszük a Kegyes Korán értelmezés-fordítását, több verzióban, nyelvtani elemzéssel.

HETI KORÁN

96. szúra – A vérrög szúrája

(1) Olvass, Urad nevével, aki teremtett! (2) Vérrögből teremtette az embert. (3) Olvass! A te Urad a Legkegyelmesebb! (4) Aki a toll által tanított. (5) Megtanította az embert arra, amit nem tudott. (6) De nem! Az ember bizony nem ismer mértéket, (7) hogy önmagát elégnek lássa a maga számára. (8) Pedig Uradhoz lesz a visszatérés. (9) Mit gondolsz arról, aki megtiltja (10) egy szolgának, hogy imádkozzon? (11) Úgy gondolod, hogy ő a helyes úton jár (12) vagy hogy istenfélelemre int? (13) Nem gondolod, hogy ő inkább hazug és hátat fordít? (14) Vajon nem tudja, hogy az Isten látja? (15) Ámde ha nem hagyja abba, megragadjuk a hajánál fogva, (16) a hazug és bűnös hajánál fogva, (17) Hadd hívja csak az övéit! (18) Mi pedig hívni fogjuk a Pokol Őreit! (19) De akkor se engedelmeskedj neki, hanem borulj le Isten előtt és közeledj hozzá!

A cím változatai:
A megtapadt rög (Kiss)/ Az alvadék (Serdián, Mihálffy)/ A vérrög (Okváth, Karasszon, Simon)/ A megalvadt vér (Hollósi)/ A megaludt vér (Endrei)/ Olvasd (Szokolay)/ Az aludt vér szúrája (Buzitai-Szeldmayer - Gedeon)

(1) 
Olvass, Urad nevében, Aki teremtett! [Kiss 2010]
Olvass Urad nevében, aki teremtett. [Serdián 2010]
Olvass az Urad nevében, Aki megteremtett (minden létezőt). [Okváth 2007]
Olvass (oh, Mohammed) az Urad nevével (kezdve), aki teremtett! [Karasszon 2004]
Olvasd: Urad nevében, Aki megteremt, [Mihálffy 1994]
Hirdess Urad nevében, aki teremtett, [Simon 1987]
Olvasd Urad nevében, aki teremtett, [Hollósi 1947]
Olvass Urad nevében, aki teremtette (a mindenséget), [Endrei 1915]
Olvasd urad nevében, ki mindeneket alkotott, [Szokolay 1854]
Az olvasást teremtő Urad Neve' magasztalásával kezd. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(2) 
Megtapadt rögből teremtette az embert. [Kiss 2010]
Megteremtette az embert egy véralvadékból. [Serdián 2010]
Teremtette az embert egy vérrögből. [Okváth 2007]
Megteremtette az embert egy vérrögből. [Karasszon 2004]
S megteremté az embert az alvadékból. [Mihálffy 1994]
vérrögből teremtette az embert. [Simon 1987]
Teremtette az embert megalvadt vérből. [Hollósi 1947]
megteremtette az embert kifolyt vérből. [Endrei 1915]
s ki az embert megalvadt vérből teremtette. [Szokolay 1854]
A' ki az embert aludt vérből teremté. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(3) 
Olvass! És Urad a Legkegyelmesebb, [Kiss 2010]
Olvasd! Urad a Legkegyelmesebb! [Serdián 2010]
Olvass! A te Urad a Legkegyesebb. [Okváth 2007]
Olvass! A te Urad a Legkegyesebb, [Karasszon 2004]
Olvasd: S Urad a Legnemesebb, [Mihálffy 1994]
Hirdess! A te Urad a legnagylelkűbb, [Simon 1987]
Olvasd! mert Urad a legnagylelkübb, [Hollósi 1947]
Olvass, mert a te Urad a legfenségesebb, [Endrei 1915]
Olvasd, uradra, a legdicsőbbre, [Szokolay 1854]
Olvasd: mert Urad igen felséges. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(4) 
Aki a toll által tanított, [Kiss 2010]
Ő, aki az írótollal tanított, [Serdián 2010]
Aki tollal tanított. [Okváth 2007]
aki írótollal tanított, [Karasszon 2004]
Ki a tollal tanít, [Mihálffy 1994]
aki írótollal tanított, [Simon 1987]
Aki a tollal (írni) tanított. [Hollósi 1947]
aki megtanította (az embert) a toll használatára [Endrei 1915]
ki a toll használatára tanit, [Szokolay 1854]
Ki megtanítá írni az embert. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(5) 
megtanította az embernek, amit nem tudott. [Kiss 2010]
és megtanította az embert arra, amit nem tudott. [Serdián 2010]
Tanította az embert arra, amit nem tudott. [Okváth 2007]
megtanította az embert arra, amit nem tudott. [Karasszon 2004]
S megtanítja az embert arra, mit nem tudott. [Mihálffy 1994]
megtanította az embert arra, amit nem tudott. [Simon 1987]
Megtanította az embert arra, amit nem tudott. [Hollósi 1947]
és megtanította arra, amit addig nem tudott. [Endrei 1915]
s igy ollyanra tanitja az embert, mit még nem tudott. [Szokolay 1854]
Megtanítá arra, amit nem tudott. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(6) 
De nem! Bizony, az ember tévelygésbe megy, [Kiss 2010]
Az ember (azonban) túllépi a mértéket: [Serdián 2010]
De nem! Az ember bizony túlkapásokra hajlamos. [Okváth 2007]
De nem! Az ember bizony túlkapásra vetemedik, [Karasszon 2004]
Mi több, az ember zendülő, [Mihálffy 1994]
De nem! Az ember bizony nem ismer mértéket, [Simon 1987]
Nem! bizony az ember mértéktelen, [Hollósi 1947]
De valóban az ember lázadó, [Endrei 1915]
Így van az. Az ember valóban gonoszul viseli magát, ha gazdagságtól környeztetik. [Szokolay 1854]
És még is az ember gonoszúl él. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(7) 
mert azt gondolja magáról, hogy elegendő önmagának. [Kiss 2010]
amikor azt hiszi, hogy egymaga mindenre képes. [Serdián 2010]
Önmagát elegendőnek vélve. [Okváth 2007]
amikor magát gazdagnak tartja. [Karasszon 2004]
S magát függetlennek véli! [Mihálffy 1994]
hogy ő magát önmagában elégnek látja. [Simon 1987]
Ha bőségben látja önmagát. [Hollósi 1947]
Midőn magát gazdagnak látja; [Endrei 1915]
[az előző ájával együtt fordítja] [Szokolay 1854]
Gazdagságában elkevélyedik. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(8) 
Bizony, Uradhoz van a visszatérés! [Kiss 2010]
(Próféta!) Uradhoz fognak visszatérni mindannyian! [Serdián 2010]
De Uradhoz lesz a visszatérés. [Okváth 2007]
Bizony az Uradhoz térsz vissza. [Karasszon 2004]
Lám! Uradhoz vezet a visszaút. [Mihálffy 1994]
Ám Uradhoz lesz a visszatérés! [Simon 1987]
Bizony, Uradhoz van a visszatérés! [Hollósi 1947]
ámde van visszatérés Uradhoz. [Endrei 1915]
De a visszatérés uradhoz leend. [Szokolay 1854]
Pedig Urad elébe kell majd mennie. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(9) 
Láttad azt aki megtiltja [Kiss 2010]
Láttad azt (az embert), aki megakadályozott [Serdián 2010]
Hogyan vélekedsz (Muhammad - Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) arról, aki megtiltja [Okváth 2007]
Láttad-e azt (Abú Dzsehlt), aki eltiltott [Karasszon 2004]
Látád-é azt, ki véget parancsolt [Mihálffy 1994]
Mit gondolsz arról, aki megtiltja [Simon 1987]
Láttad-e, mint tiltja meg valaki [Hollósi 1947]
De vajjon mit gondolsz arról, aki visszatartja [Endrei 1915]
Mit tartasz te valjon arról, ki a mi szolgánkat az imádságtól akarja visszatartani? [Szokolay 1854]
Nem tudod é, hogy a' ki megtiltja. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(10) 
a szolgának, mikor imádkozik? [Kiss 2010]
egy szolgát az imája elvégzésében? [Serdián 2010] 
egy szolgának, hogy imádkozzon? [Okváth 2007]
egy szolgát (Mohammedet) attól, hogy imádkozzon? [Karasszon 2004]
A szolgálónak, midőn imádkozott? [Mihálffy 1994]
egy (rab)szolgának, hogy imádkozzon? [Simon 1987]
(Alláh) szolgájának, mikor imádkozik? [Hollósi 1947]
szolgádat az imától? [Endrei 1915]
[az előző ájával együtt fordítja] [Szokolay 1854]
Az Isten' szolgáját az Imádságtól. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(11) 
Úgy gondolod, hogy ő a helyes vezetést követi, [Kiss 2010]
Mit gondolsz (róla)? A helyes úton jár [Serdián 2010]
Úgy véled-e, hogy az igaz úton van? [Okváth 2007]
Láttad-e, hogy (a Próféta felülről) vezérelt volt, [Karasszon 2004]
Látád-é (ezt), ha ő az Útmutatásra (bízza magát), [Mihálffy 1994]
Gondolod, hogy az igaz úton van? [Simon 1987]
Láttad-e, hogy a helyes úton volt-e, [Hollósi 1947]
Gondolod-e, hogy az az igaz uton van [Endrei 1915]
Hiszed-e valjon hogy az az igaz uton van, [Szokolay 1854]
A' ki már vezéreltetett. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(12) 
vagy az istenfélelmet parancsolja? [Kiss 2010]
vagy istenfélő? [Serdián 2010]
Vagy az istenfélelmet paramcsolja meg? [Okváth 2007]
és az istenfélelemre szólított fel? [Karasszon 2004]
Avagy elrendeli (magának) az őrizkedést? [Mihálffy 1994]
vagy az istenfélelemre szólít fel? [Simon 1987]
Vagy pedig istenfélelmet parancsolt-e? [Hollósi 1947]
vagy istenfélelemre int? [Endrei 1915]
s hogy csak jámborságot parancsol? [Szokolay 1854]
És a' kegyességet másoknak is ajánlja. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(13) 
Láttad, hogy meghazudtol és elfordul? [Kiss 2010]
Mit gondolsz (róla)? Megtagadja (az igazságot), és elfordul (az üzenettől)? [Serdián 2010]
Nem, inkább hazugnak tart és elfordul? [Okváth 2007]
Láttad-e, hogy (Abú Dzsehl) meghazudtolta (az igazságot), és elfordult (Allah parancsától)? [Karasszon 2004]
Látád-é (ezt), ha ő meghazudtolja (az Útmutatást), s elfordul? [Mihálffy 1994]
(Nem) gondolod-e (inkább), hogy meghazudtolja (a küldöttet) és elfordul? [Simon 1987]
Láttad-e, vajjon meghazudtolja-e (az igazságot) és elfordult-e? [Hollósi 1947]
Mit gondolsz arról, aki meghazudtol minket, és hátat fordit nekünk? [Endrei 1915]
Mit tartasz valjon a felől, midőn ő jeleinket csalással vádolja s azoknak hátat fordít? [Szokolay 1854]
Nem tudod é, hogy a' ki az illyet hazugsággal vádolja, 's magát makacson viseli. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(14) 
Hát nem tudja, hogy Allah látja? [Kiss 2010]
(Talán) nem tudja, hogy Isten (mindent) lát? [Serdián 2010]
Vajon nem tudja-e, hogy Allah látja? [Okváth 2007]
Nem tudja-e, hogy Allah látja (amit tesz)? [Karasszon 2004]
Nem tudja-é, hogy Allah látja? [Mihálffy 1994]
Nem tudja-e, hogy Allah látja? [Simon 1987]
Hát nem tudja, hogy Alláh lát? [Hollósi 1947]
Vajjon nem tudja-e, hogy Allah látja ezt? [Endrei 1915]
Nem tudja-e ő, hogy az Isten mindeneket lát? [Szokolay 1854]
Azt gondolja, hogy őt' Isten nem látja. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(15) 
De nem! Ha nem hagy fel vele, megragadjuk az üstökénél fogva, [Kiss 2010]
Bizony! Ha nem hagy fel (a hitetlenséggel), akkor (a) homlokáról (lelógó hajtincsnél) fogva megragadjuk, és (jól) megrángatjuk: [Serdián 2010]
De nem! Ha nem hagyja abba, homlokánál fogva vonszoljuk el. [Okváth 2007]
De nem! Ha nem hagyja abba, akkor bizony az üstökénél fogva megragadjuk. [Karasszon 2004]
Mi több, ha ő nem vet véget (saját cselekedetének), hát Mi üstökön ragadjuk őt - [Mihálffy 1994]
De nem! Ha nem hagyja abba, az üstökénél fogva vonszoljuk (a gyehennába), [Simon 1987]
Nem! bizony, ha nem enged, megragadjuk őt a homlokfürtjénél, [Hollósi 1947]
De valóban, ha nem hagyja abba, akkor megragadjuk őt homlokának hajzatánál, [Endrei 1915]
Valóban ha meg nem szünik, mi őt hajánál fogva ragadjuk meg, [Szokolay 1854]
Pedig jól látja. Ha alább nem hagy gonoszságában az illyen, hajánál fogva húzatjuk majd a' gyehennába. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(16) 
a hazug, bűnös üstökénél! [Kiss 2010]
hazug és bűnös homlok ez! [Serdián 2010]
Egy hazug, bűnös homloknál fogva. [Okváth 2007]
A hazug, vétkes üstökénél. [Karasszon 2004]
A hazugság, s vétség üstökén -, [Mihálffy 1994]
egy hazug, bűnös üstöknél fogva. [Simon 1987]
Hazug, bűnös homlokfürtjénél! [Hollósi 1947]
hazug és vétkes hajánál fogva; [Endrei 1915]
az ő bünös s hazug hajánál fogva. [Szokolay 1854]
Az ő hazug, bűnös feje' hajánál fogva. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(17) 
Akkor hívja a segítőit! [Kiss 2010]
Hívja csak az övéit! [Serdián 2010]
Hívja csak a népét (segítőit). [Okváth 2007]
Hadd hívja csak az ismerőseit (segítségül)! [Karasszon 2004]
S hadd hívja az ő csatlósát! [Mihálffy 1994]
Hívja csak a nemzetségét! [Simon 1987]
Csak hadd hívja össze a maga embereit [Hollósi 1947]
Akkor aztán összehívhatja barátjainak gyülekezetét, [Endrei 1915]
Hagy hívja akkor bárátait s pártfogóit, [Szokolay 1854]
Segítségűl fogja hívni az övéit. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(18) 
Mi hívni fogjuk a Pokol Őreit! [Kiss 2010]
Mi (a Pokol) őreit fogjuk hívni. [Serdián 2010]
Mi majd szólítjuk a (Pokol) Őreit (az-Zabániya). [Okváth 2007]
Mi majd a Gyehenna őrzőangyalait fogjuk hívni (a kínzására). [Karasszon 2004]
Mi a Pokol őrzőit hívjuk. [Mihálffy 1994]
Mi majd szólítjuk a Pokol strázsáit! [Simon 1987]
Mi majd összehívjuk a sereg vitézeit! [Hollósi 1947]
de mi is felhivjuk az ördögöket. [Endrei 1915]
de mi is előhívjuk a pokol rettenetes őrjeit. [Szokolay 1854]
De mi is elő fogjuk hívni az ördögöket, őket letaszítani. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(19) 
De nem! Ne engedelmeskedj neki! Hanem borulj le, és közeledj (Uradhoz)! [Kiss 2010]
Nem! Ne engedelmeskedj neki! (Próféta!) Borulj le inkább, és keresd (Isten) közelségét! [Serdián 2010]
Nem! Ne engedelmeskedj neki! De borulj le Urad előtt, és közeledj hozzá! [Okváth 2007]
De nem! Ne engedelmeskedj hát neki; borulj le (Urad előtt), és közeledj (Hozzá)! [Karasszon 2004]
Mi több, ne engedelmeskedj néki! S hanem borulj le, s közeledj. [Mihálffy 1994]
Nem! Ne engedelmeskedj neki! Borulj lle és közeledj (Uradhoz)! [Simon 1987]
Nem! ne engedelmeskedj neki, hanem borulj le és közeledj (Alláhhoz)! [Hollósi 1947]
Ne engedelmeskedjél neki, hanem imádd az Istent és közeledjél hozzá. [Endrei 1915]
Nem leend ez különben. Ne engedelmeskedj neki, hanem imádd az Istent s közeledj hozzá. [Szokolay 1854]
Így van ez. Ne engedj nékiek, hanem Uradat imádd, 's Hozzá közelgess. [Buzitai Szeldmayer - Gedeon 1831]

(dr. Kármán Marianna, afrikanista, iszlámkutató)

Idézett fordítások:

- teljes -
1831 Al-Korán (ford. Buzitai Szeldmayer Imre, Gedeon György)
1854 A Korán (ford. Szokolay István)
1987 Korán (ford. Simon Róbert)
1994 Kurán (ford. dr. Mihálffy Balázs)
2007 A Kegyes Korán értelmi és tartalmi fordítása magyar nyelvre (ford. dr. Okváth Csaba)
2010 A Korán (ford. Serdián Miklós György)
2010 A Kegyes Korán értelmezése és magyarázata magyar nyelven (ford. Kiss Zsuzsanna Halima)

- szemelvény - 
1915 Szemelvények a Koránból (ford. dr. Endrei Gerzson)
1947 A Korán szemelvényekben (ford. Hollósi Somogyi József)
2004 Kegyes Korán értelmezésének fordítása 29-30. rész, továbbá 2006 A Kegyes Korán értelmezésének fordítása 1-3. fejezet (ford. Karasszon Attila)

A nyelvtani magyarázat ide kattintva érhető el.

ISZLÁM VALLÁSJOG - Időszakos házasság az iszlámban

Az időszakos házasság fogalma és formái

Az iszlám egyes nézetei szerint a muszlim férfi feleségül vehet egy nőt meghatározott időre, ha megfizeti neki a jegyajándékot. Ez az időszak lehet akár csupán fél óra is a tizenkettes síita vallástudósok szerint. A házasság létrejöhet szóbeli vagy írásbeli megegyezés alapján is. A férfi lehet már házas, a nő viszont nem lehet férjezett.
A szabályos és az időszakos házasság több szempontból is eltér egymástól. Az előbbinél a több esetben és iskola szerint kell a szülők engedélye, míg az utóbbinál csak a fiatal szüzeknél. Maga a házassági szerződés is eltérő, illetve míg az előbbi határozatlan idejű, addig az utóbbi egy bizonyos időtartamra vonatkozik – ami természetesen meghosszabbítható. Az időszakos házasságról nem kell a szabályos úton elvett feleségnek tudnia. Mindkét házasság esetén meg kell állapítani a jegyajándékot, és válás esetén a nőnek ki kell várnia a három hónap türelmi időt, hogy egy esetleges terhesség esetén tisztázott legyen az apa személye. Az időszakos házasság intézménye külön kezeli a fiatal szüzek esetét, akik nem veszíthetik el szüzességüket semmilyenfajta behatolás által, így biztosítja azt, hogy időszakos házasságot csak elváltak vagy özvegyek köthessenek. Az időszakos házasságban élő párok is ugyanolyan jogokkal rendelkeznek az állam előtt, mint a szabályos házasságban élők.
Az időszakos házasságnak két fajtája van: 
A nikáh al-miszjár a szunnita időszakos házasság (az utazók házassága), amit a legtöbb szunnita vallástudós elutasít, de mindegyikük elfogadja a létét a korai iszlám közösségben. Akik teljes mértékben elutasítják, arra hivatkoznak, hogy ez csak egy régi hagyomány volt, amelyet a későbbi kinyilatkoztatások és hadíszok eltöröltek. Azok pedig, akik most is elfogadják, csak elméletben látják igazoltnak, de a gyakorlati megvalósulását nem támogatják - formailag tisztának tartják, de a mögötte megbúvó szándék sokszor nem tisztességes. Tehát a miszjár egy preiszlám időkből származó, nem elfogadott szokásjog.
A nikáh al-muta’ a síita időszakos házasság, ami elsősorban a tizenkettes síitáknál (12 imámot elismerő imámita irányzatnál) preferált, jelenleg is élő, iszlám hagyomány. Iránban változó a megítélése, de ennek elsősorban társadalmi okai vannak, hiszen az időszakos házasságok legtöbbször azt mutatják, hogy a felek már elváltak korábban. Jogilag viszont teljesen elfogadott.

Az időszakos házasság jogi alapja

Az időszakos házasság intézménye tehát az iszlámban nem egyértelműen elfogadott, bár ismert és gyakorolt szokás mind a szunnita, mind a síita irányzatban. Mint minden jogi kérdés esetében az elfogadók hivatkoznak mind a Koránra, mind a hadíszokra (a prófétai hagyományokra), és ugyanezt teszik az ellenzők is.
„[…] Mindaz, ami ezen kívül van, az megengedett a számotokra, hogy tisztes – nem paráználkodó – házas emberekként keressetek feleséget a vagyonotokkal. És ha egyesekben örömötöket leltétek, úgy nekik adjátok át a megszabott jegyajándékot. És nem róható fel vétketekül az, amiben kölcsönösen megállapodtatok a megszabott jegyajándék átadása után. Allah bizony Mindentudó és Bölcs.” (Korán, A nők szúrája, 4:24.)
A síita irányzat mindegyik ága, továbbá több szunnita tudós is úgy értelmezi ezt a Korán-verset (áját), hogy az időszakos házasságot engedélyezi a muszlimok számára. A síita tudósok mindegyike számos bizonyítékot lát ebben az ájában, és ezeket részletesen mutatják be Korán-értelmezéseikben (tafszírjaikban) (pl. Sarh al-Lum'a, V, 248-253; Dzsawáhir, V, 163.). Fakhr ad-Dín ar-Rází, szunnita teológus is azt írja tafszírjában, hogy az időszakos házasság először engedélyezett volt. Mohamed próféta az egyik Mekkába tartó zarándoklat (’umra) alkalmával látta, hogy a mekkai nők különösen kiöltöztek az alkalomra. Néhányan a Próféta társai közül panaszkodtak, hogy hosszú ideje távol vannak már feleségeiktől, mire a Próféta azt mondta: „Akkor menjetek és leljetek örömöt ezekben a nőkben!” (Fakhr ar-Razi, Tafsir al-Kabir, III. 286.)
A négy fő szunnita iskola (hanafita, malakita, hanbalita, sáfita) nem tartja érvényesnek az időszakos házasságot, mert a Szahíh al-Bukhári és a Szahíh Muszlim hadíszgyűjtemény kategorikusan tiltja a házasság ezen formáját (vö. Szahíh Muszlim, IV/3410-3435, Darussalam Bilingual, Riyadh, 2007).

Az időszakos házasság előnyei és hátrányai

Sudabeh Mortezai iráni származású osztrák filmrendezőnő A nemek bazárjában című dokumentumfilmben (https://www.youtube.com/watch?v=GTz1t3_hpeQ) egyszerre mutatja be az időszakos házasság előnyeit és hátrányait, megvalósulását a mindennapi életben, illetve az iráni társadalmat a házasságok viszonylatában és a vallástudósok szemszögéből. A fennálló problémákat több szemszögből vizsgálja meg szem előtt tartva a vallástudósok és a szabadelvű fiatalok, a férfiak és nők nézőpontját.
„A mi szeretett iszlámunk rámutat a társadalomban levő erkölcsi stabilitás jelentőségére. Azok az egyedülálló nők, akik nem tudják kontrollálni a szexuális ösztöneiket, erkölcstelenségükkel megrontják a társadalmat. Az időszakos házasság egy hatékony intézmény az elvált és özvegy nők védelmére” – mondja az egyik molla a filmben.
A filmben sokszor épp maguk a vallástudósok használnak vagy jelenítenek meg olyan nézőpontokat, amelyek a nőjogi aktivisták számára igencsak felháborítóak lehetnek: „Az iszlám soha nem engedné egy nőnek a szexuális kapcsolatot férfiak százával, hacsak azok a férfiak nem fizetnek neki, és nem gondoskodnak róla anyagi értelemben. Ez az, amiről az időszakos házasság szól.” Tulajdonképpen ez első hallásra nem más, mint az európai prostitúció lepapírozása. De természetesen itt korántsem erről van szó. Az időszakos házasság elsősorban az elváltak és özvegyek számára adja meg a könnyebbséget a házasságok létrehozásában. A probléma akkor kezdődik, ha mindezt a vágyak és ösztönök szintjén kezelik.
Az idézett tudósok nőkhöz való hozzáállása többször arrogáns vagy hímsoviniszta. Ezt mutatja a „használt nő” kifejezés használata a már házas életet élt nők megnevezésére, vagy a menopauza időszakát elérő nők lenézése, és ugyanezt a benyomást kelti a „nők árusítása” és a nők elkendőzésének részletezése közti paradox párhuzam.
A rendező az időszakos házasságot európai érvekkel is próbálja igazolni: a nyugati kultúrában ugyanis igencsak nyomós érvnek számít, hogy a pároknak könnyebb, ha mindenféle ceremónia nélkül kipróbálhatják, milyen együtt élniük. Ha nem passzolnak egymáshoz, akkor sokkal könnyebb egy időszakos házasságot lezárni, mint egy szabályos házasságot.
Mindemellett társadalmi szempontból is könnyebbséggel jár, hiszen – és persze itt jön az a probléma, hogy mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás – a hétköznapi életben az egyedülálló férfiaknak vagy nőknek nincs megbecsültsége a társadalomban. A filmben szereplő egyik férfinek kifejezetten nehézséget okoz az albérletkeresés egyedülállóként – a lakástulajdonosok ugyanis szívesebben adják ki a lakásokat házasoknak.

Miért fontos az európai nőknek tudnia az időszakos házasságról? Sok esetben az európai nők nem tudnak az időszakos házasság feltételeiről, nem ismerik a jegyajándék jelentőségét vagy azt a tényt, hogy egy férfinek több felesége is lehet, amiről időszakos házasság esetén nem kell nyilatkozniuk. A kulturális különbségekből fakadóan így sokszor éri kellemetlen meglepetés az európai nőket. Előfordulhat például, hogy az adott időszak lejártával a korábbi ígérgetések ellenére a férfi mégsem hosszabbítja meg a házasságot; esetleg kiderül, hogy a férfinak már van egy vagy akár több családja is, esetenként más időszakos felesége is. Az ilyen problémák megelőzésére Sudabeh Mortezai dokumentumfilmje rendkívül hasznos információkat tartalmaz nem csak a magyar nők, de bármely európai nő számára.

(dr. Kármán Marianna, afrikanista, iszlámkutató, Ibn Khaldún Alapítvány)

‪#‎iszlám‬ ‪#‎Irán‬ ‪#‎házasság‬ ‪#‎SudabehMortezai‬ ‪#‎fiqh‬