TÁRSADALOM - Jaj, ezek a mai fiatalok, avagy így gondolkodik az arab ifjúság 

(Az írás részletesebben, grafikonokkal illusztrálva itt olvasható!)

Kíváncsi vagy mit gondolnak, hisznek, éreznek, álmodnak és remélnek az arab fiatalok 2016-ban? Tudni szeretnéd, hogyan vélekednek az emberi jogokról és hogy melyik országban élnének a legszívesebben, ha a világon bárhova elköltözhetnének? Elhoztuk neked a választ magyarul! A nyolcadik, éves ASDA’A Burson-Marsteller Arab Youth Survey 2016-ot (Arab Ifjúság Közvélemény-kutatás 2016) a nemzetközi Penn Schoen Berland (PSB) közvélemény-kutató cég végezte a Közel-Kelet és Észak-Afrika 16 országában. A személyes, angol és arab nyelven folytatott interjúk keretében 3500 alanyt kérdeztek meg a január 11. és febrár 22. közti időszakban. A résztvevők minden arab országban 18 és 24 év közötti, női és férfi állampolgárok voltak.

A kutatás célja, hogy tényekkel alátámasztott elemzést adjon az arab ifjúság gondolkodásáról, és ezáltal információval segítse a magánszektor és a közszféra döntéshozóit.

A felmérés a maga nevében egyedülálló és a legkiterjettebb képet adja a Perzsa-öböl arab államai (Bahrein, Kuvait, Omán, Katar, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek) Algéria, Egyiptom, Irak, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Palesztína, Tunézia és Jemen területéről. A háborús helyzet miatt Szíria a kutatásban nem szerepelt.

A résztvevőkkel készült mélyinterjú személyes és politikai témákat is érintett; szóba kerültek az arab fiatalok félelmei és vágyai, a gazdasági helyzettel kapcsolatos nézeteik, a munkanélküliség és a zuhanó olajár hatásai, a nőjogok, az úgynevezett arab tavasz követkeményei valamint a válaszadók sajtófogyasztási szokásai is.

A megkérdezettek minden országban állampogárok voltak, és a a minta összetétele hűen tükrözte az egyes országok társadalmi-gazdasági szerkezetét. A résztvevők fele-fele arányban voltak nők és férfiak, a felmérés hibahatára pedig +/-1.65%.

Minden országban 200 fiatalt kérdeztek meg, kivéve az Egyesült Arab Emirségeket, Szaúd-Arábiát és Egyiptomot, amely országokat egyenként 300 válaszadó képviselt, valamint Irakot, ahol 250 fiatal vett részt, és Palesztínát, ahol 150 válaszadó volt.

A módszer kidolgozásánál a megkérdezettek földrajzi helyzetét is számításba vették a szakemberek- az Emírségekben például a résztvevők 40%-a Dubajból, 40%-a Abu-Dzabiból, 20%-a pedig Sardzsából származott. A szaúdi fiatalok a három nagyváros, Rijád, Dzsedda vagy Dammam valamelyikében éltek, a palesztín fiatalok Ciszjordániában és Gázában, az omániak Maszkatban és Batinában, a libanoniak Bejrútban, Tripoliban és Szaidában, a tunéziaiak Szfaxban és Szúszában, az irakiak Bagdadban, Bászrában és Irbilben, az egyiptomiak Kairóban, Alexandriában és Manszúrában.

A kutatás során összegyűlt anyag legfontosabb eredményeit tíz téma köré csoportosítva összegezte a cég.

1. A da'eshez való viszonyulás

Az arab fiatalok összességében immár második éve gondolják úgy, hogy a Közel-Kelet fejlődésének legnagyobb akadálya a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet működése, és közel négyötödük fejezte ki aggodalomát annak terjeszkedése miatt. Ugyancsak közel négyötödük veti el annak lehetőségét, hogy valaha is támogatni fogják a szervezetet, még akkor is, ha azok csökkentik erőszakos cselekményeiket, és többségük nem hiszi, hogy a csoport valaha képes lesz egy valódi iszlám állam megalapítására.

2. Munkanélküliség és kilátástalanság
Az arab fiatalok a munkanélküliségben és a kilátástalanságban látják a legfőbb lehetséges okát annak, hogy honfitársaik egy része a da'eshez csatlakozik, négy megkérdezettből egy azonban nem tud semmilyen magyarázatot adni a jelenségre.

Az arab fiatalok kevesebb, mint fele reméli, hogy ígéretes munkalehetőség kínálkozhat számára; különösen égető ez a probléma azokban az országokban, melyekben a da'es sikeresen toborzott tagokat.

3. Szunnita- síita kapcsolatok
Az arab fiatalok közel fele gondolja, hogy a szunniták és síiták közti viszony érzékelhetően romolott az elmúlt öt évben. A megkérdezettek kiemelkedő többsége gondolja, hogy a szunnita- síita ellentét jelentős feszültségforrás a régióban. Összességébén a fiatalok több, mint fele gondolja, hogy a vallás túlzott szerepet kap a Közel-Keleten.

4. A szövetséges országok
Idén ötödjére nevezik meg Szaúd-Arábiát saját országuk fő szövetségeseként az arab fiatalok, Irán befolyása pedig egyre növekszik- különösen Irakban, Libanonban és Palesztínában. Bár az arab fiatalok többsége Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket szövetségesnek, Iránt pedig ellenségnek tekinteni, a Levante térség fiataljai Iránban is hajlamosak szövetségest látni. Az Amerikai Egyesült Államok is meglehetősen erős pozíciót foglal el a régióban; szövetségesnek legfőként a Perzsa-öböl arab országaiban számít, a Levante térségben azonban nem örvend népszerűségnek, különösen Irakban nem, ahol a tízből kilenc megkérdezett ellenségként tartja számon.

5. Az iráni atomprogram és Szíria
Az iráni atomegyezmény megosztja az arab ifjúságot; legnagyobb támogattsága Ománban van, amely ország jelentső szerepet játszott az egyezmény létrejöttében. A szíriai konfliktusról ugyancsak nincs egyetértés a megkérdezettek között; 39% tartja a nemzetközi és térségbeli nagyhatalmak közti proxiháborúnak, 29% gondolja, hogy Bassár el-Aszad diktatúrája ellen folytatott szabadságharc, 22% szerint polgárháború, 10% pedig nem formál róla véleményt.

6. Az arab tavasz
Az arab tavasz kitörése után öt évvel szinte kizárólag az Egyiptomi fiatalok gondolják, hogy a felkelések hatására az arab világ helyzete jobb, mint azelőtt. Összességében az arab ifjak 53%-a szerint a stabilitást szorgalmazni fontosabb a demokráciánál, 19% nem tud határozott véleményt formálni, és leginkább Jemen és a Levante régió ifjúságát osztja meg a kérdés.

7. Személyhez fűződő- és szabadságjogok
A megkérdezettek többsége szerint az arab vezetőknek többet kellene tennie a szabadságjogokért és az emberi jogokért. A megkérdezettek nemétől függetlenül a válaszadók kétharmada gondolja, hogy az arab vezetőknek többet kellene tenni a nők szabadságjogainak és személyes szabadságának érdekében. A nőjogok ügye mellett a régió minden országában egyformán kiálltak a fiatalok; a változások vágyát Szaúd-Arábiában fogalmazták meg a legerősebben.

8. A világ legélhetőbb ország
Az arab ifjak idén ötödjére választották az Egyesült Arab Emírségeket a világ legélhetőbb államának, jobbnak ítélve az országot az USA-nál, Németországnál és Kanadánál is. Ugyancsak az Emírségeket nevezték meg a legtöbben arra a kérdésre válaszul, hogy „A világ melyik országához szeretnéd, hogy hasonlítson a saját országod?”. A kutatásban résztvevők szerint az Emirátusok stabil, biztonságos, növekvő gazdasága révén változatos munkalehetőségeket kínál magas fizetésért, jó az oktatási rendszere, tiszteletben tartja a tradíciókat, erős hagyományokkal rendelkezik, ideális hely a családalapításra, és tárt karokkal fogadja a külföldieket. A felsoroltakon túl az Emírségeket tartják a legideálisabb országnak a cégalapításhoz.

9. Olajárak
Az elmúlt év óta egyre jobban aggasztják a fiatalokat zuhanó olajárak, különösen igaz ez az OPEC államokban élőkre. A megkérdezettek közel négyötöde gondolja, hogy az országa kormányának továbbra is alacsonyan kell tartania az energiaárakat, ám ha mégis kénytelenek lesznek a támogatást megvonni, azt kizárólag a vendégmukások rovására tegyék.

10. Hírfogyasztás
Az arab fiatalok napi szinten inkább online forrásból tájékozódnak. 32% olvas minden nap híreket online, 29% néz televíziós hírcsatornákat naponta, 7% olvas napilapot. Összességében a televízió még mindig a vezető információforrás az arab fiatalok körében, azonban az online médiumok egyre jobban felzáróznak, különösen a nyomtatott sajtó rovására. A válaszok alapján a napi szinten használt közösségi médiuaplatformok közül a vezető helyen a Whatsapp áll, de a fiatalok több, mint fele oszt meg számára érdekes híreket Facebookon.

Sabiq Eszter Faatima

http://www.arabyouthsurvey.com/en/home