TUDÓSÍTÁS – Könyvbemutató a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában
A tegnapi nap folyamán, 2016. február 17-én délután négy órától mutatták be a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában a "Catalogue of the Arabic Manuscripts in the Library of the Hungarian Academy of Sciences" című kötetet és a hozzá kapcsolódó Brill Online Primary Source internetes felületet. A bemutatón jelen voltak a kötet szerzői: Dévényi Kinga és Abdul-Fattah Munif, a harmadik társszerző; Fiedler Katalin nem tudott részt venni a rendezvényen.
A könyvbemutatót Kelecsényi Ágnes, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Keleti Gyűjteményének vezetője nyitotta meg és vezette le.
A bevezetőjével elsőként felszólaló Monok István, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának főigazgatója, elsősorban köszönetét fejezte ki a szerzőknek, Kelecsényi Ágnesnek és a Keleti Gyűjtemény munkatársainak a kötetbe áldozott munkájukért. Nem utolsósorban köszönetet mondott a Brill kiadónak és munkatársának, Maurits van der Boogertnek a kiadó és a könyvtár között létrejött és a könyvtár számára nagyon kedvező együttműködésért. Elmondta, hogy a kiadói jogok miatt az online felület egyelőre a könyvtárból férhető hozzá ingyenesen, de mivel a könyvtár a köz javát szeretné szolgálni, egy meghatározott idő elteltével a katalógus és a kéziratok is – adatbázis formában – elérhetőek lesznek ingyenesen, természetesen online felületen.
Monok István köszöntője után a Brill kiadó munkatársa, Maurits van der Boogert mondott pár szót kiadójáról, illetve a kiadó és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának korábbi együttműködéseiről. A Brill kiadó az egyik, ha nem a legnagyobb orientalisztikával foglalkozó kiadó, mely 1683 óta működik Leidenben, Hollandiában. A kiadó hamar felismerte az online felületek hasznosságát, és olyan kiváló, orientalisták számára nélkülözhetetlen kiadványokat tettek ingyenesen elérhetővé a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának olvasói számára, mint az Encyclopaedia of Islam, Index Islamicus vagy a Western Travellers in the Islamic World. Van der Boogert hangsúlyozta, hogy az adatbázisok kiadásával és az együttműködések létrehozásával megpróbálják fejleszteni a könyvtárakat, illetve menedzselik is őket kiadványaikkal, és egyúttal a könyvállomány állagának megóvásában is nagy szerepet vállalnak a kéziratok digitalizálásával, melynek során szem előtt tartják a kutatók számára hasznos, sőt nélkülözhetetlen információk rögzítését is.
A holland turkológus ezután angol nyelven mutatta be a katalógust, melynek során a nagy létszámú közönség megismerhette az adatbázis kinézetét, felhasználói felületét és kényelmes használatát. (Fontos információ az arabisták számára, hogy az adatbázis egyelőre nem arab karakterekkel – tehát latin betűs átírással működik, de a kiadó dolgozik ennek a plusz opciónak a feltöltésével is.)
A könyvet és az online felületet magyar nyelven Péri Benedek, az ELTE Török Tanszékének vezetője mutatta be. A felkérést egyfajta üzenetként értelmezte, hiszen az arab nyelvű kéziratok katalogizálásával és adatbázisba rendezésével következhet a perzsa kéziratok feldolgozása. Mottójául – saját fordításában – egy 1069-ből származó költő szavait választotta: „A könyv hogy nagy érték, a bölcs tudja jól, a hitvány, eszetlen, mindent leszól.”
Péri Benedek részletesen kifejtette, hogy az adatbázis létrehozásakor elsősorban milyen fizikai jellemzők leírására is törekedtek: a könyv mérete, papírjának leírása, kötésének bemutatása, az írás típusának jellemzése, stb. Ezek mind megkönnyítik a kutatók munkáját. A tartalmi lejegyzéskor sor került a kötetben szereplő mű vagy művek részletes bemutatására, illetve, hogy miként jelenik meg a tartalom (pl. hány és milyen vers van egy kötetben). A szövegközi és lapszéli jegyzetek kijegyzetelésére is nagy hangsúlyt fektettek (plusz információt ad az adott kötet recepciójának, olvasói közönségének megismeréséhez). Külön figyelmet fordítottak a kolofonok (impresszum) és a tulajdonosi pecsétek leírására is. Mindezek az adatok azért is fontosak, mert nem egy, már elérhető adatbázis tartalmaz óriási hiányosságokat adatközlés terén, ami persze csak fokozza a kutatók kíváncsiságát, de lényegesen megnehezíti a munkájukat.
A kötetben összesen 141 datált kézirat leírása található meg, melyből 51 a Hódoltság idejéből származik. Külön érték, hogy a kötetek között autográf írások (a szerzők saját kezűleg írt példányai) is találhatóak, pl. egy 1507-es kötet, ami Isztambulban került lejegyzésre). Ezek a kéziratok elsősorban magángyűjteményekből (Vámbéry Ármin pl. 1868-ban vette az egyik hódoltságkori Baydáví-tafszírt egy öregasszonytól, de találhatóak kötetek Goldziher Ignác magángyűjteményéből is), a Magyarországon működő bosnyák és török közösségektől és kisebb részt első világháborús muszlim hadifoglyoktól származnak. A legrégebbi kötet egy 1356-os keltezésű, Bagdadból származó kézirat.
A könyvbemutató után lehetőség nyílt néhány kiállított kézirat megtekintésére is.
Kármán Marianna, afrikanista, iszlámkutató
