ISZLÁM VALLÁSJOG - Mikor kezdődik a ramadán? avagy az iszlám világ éves problémájának okai és feloldása
Az iszlám világban alapvetően kétféle naptár használatos: az egyik európai mintára a gregorián naptár – melynek évszámítási alapja Jézus születésének feltételezett időpontja, a másik a klasszikus arab időszámítási módszer: a holdnaptár. Az Európában használatos naptár értelemszerűen a gyarmatosítással és az Európa-központúsággal került el a Közel-Keletre.
A holdnaptár alapján az iszlám világban szintén 12 hónapot határoznak meg. Egy holdhónap pontosan 29 nap 12 óra, 44 perc és 3 másodperc, így napokban történő meghatározása lehet 29 vagy 30 nap a hold megjelenésétől függően. Egy holdév tehát mindig rövidebb, mint 365 nap (asztronómiai számítások szerint a holdév hossza pontosan 354 nap, 8 óra, 48 perc, 36 másodperc, a szoláris év 365 nap, 5 óra, 48 perc és 46 másodpercével szemben). Ebből következik, hogy a ramadán az európai időszámítás szerint „mozog” vagyis évről évre korábban van – de hasonló érdekesség lehetne az is, hogy az iszlám világban elterjedt holdnaptár szerint idősebbek az emberek, mint az európai naptár szerint, hiszen hamarabb eltelik egy év, így egy holdnaptár szerint 100 éves ember a gregorián naptár szerint mindössze 97 éves.
A holdnaptár használata Európában is elterjedt, hiszen ez az időszámítás egyik legősibb formája. Manapság elsősorban az asztrológia “hívei” használják.
A Koránban is nyoma van annak, hogy Isten a holdat adta az embereknek azért, hogy számolják az évek számát.
„Ő az, Aki a Napot sugárzó fénnyé tette, a Holdat pedig visszavert fénnyé. És fázisokat jelölt ki neki, a Holdnak, hogy tudjátok az évek számát és a számon tartást. Allah nem teremtette azt másként, mint igazsággal.” (Korán – Jónás szúrája 10:5)
De a Koránban egyetlen utalás sincs arra, ami alátámasztaná a napjainkban tapasztalt vitákat a ramadán kezdete körül. A problémát mégis a Korán szavaira vezetik vissza a tudósok:
„Így aki közületek tanúja a [ramadán] hónapnak, az böjtölje végig!” (Korán – A tehén szúrája 2:185)
Alapvetően kétféle számítási módszert lehet elkülöníteni: a személyes megfigyelésen és a csillagászati kalkulációkon alapuló számításokat. Az egyik a prófétai hagyományokat részesíti előnyben, míg a másik az Isten által teremtett, csodálatos világegyetem tudományos megfigyelését, mely a hold mozgásának megállapításában évszázadokra visszamenő, bizonyított eredményeket tart számon.
Bár az asztronómia tudománya tipikusan keleti tudomány, napjainkra pedig az európai ember megkoronázta az iszlám világ csillagászati megfigyeléseit az űrben tett utazásaival, mégis a ramadán hónap kezdetének meghatározására több eltérő módszert alkalmaznak a muszlimok szerte a világban, és családok szakadnak szét különösen a világpolgári lét kiterjedésével. Így fordulhat elő, hogy míg Szaúd-Arábiában elsősorban a hagyományos, szabad szemmel történő megfigyelési módszereket használják, Törökországban a modern csillagászati eredményeket használják (bár én inkább nevezem ezt a módszert már klasszikusnak, hiszen a holdnaptár számítása meglehetősen régóta biztos alapokon nyugszik). Ha Szaúd-Arábiában a holdmegfigyelő bizottság egy tagja éppen nem ment el az éves szemészeti vizsgálatra, vagy egy felhő kúszik a hold elé az égen, akkor nem kezdődik el a ramadán, míg Törökországban igen. Így előfordulhat, hogy egy muszlim a szaúdi időszámítás szerint - mondjuk Európában - még nem böjtöl, egy másik – legyen az a szomszédja – a csillagászati időszámítás szerint pedig igen. Szerencsétlen esetben még a ramadánnak sem lesz ugyanakkor vége, így előfordul az is, hogy a ramadánt záró háromnapos ünnep sem egyszerre zajlik. Ez pedig mindig nagy szakadást, fitnát hoz a muszlim közösségbe (hiszen ha egy Magyarországon élő azeri a szaúdi naptár szerint böjtöl, a családja otthon pedig a török időszámítást követi, akkor előfordulhat, hogy nem egyszerre kívánnak „boldogkarácsonyt” egymásnak).
Annak ellenére, hogy a sária, vagyis az isteni törvény statikus, a sária értelmezése, a fiqh, az iszlám vallásjogi tudomány mindig is dinamikus, fejlődő tudománynak számított, hiszen mindig választ tudott adni az isteni törvények értelmezése alapján különböző korok és helyek, különböző kultúrák és emberek problémáira, kérdéseire. A „népszerű” időszámítási viták közé tartozik még a napi öt ima meghatározása is, mely ramadánkor különösen érdekes kérdés lehet: mikor kezdődjön, és mikor végződjön a böjt. Ezek a problémák azonban elsősorban valóban értelmezési kérdések, mert az időpontok bár a nap mozgása szerint, de nem asztronómiai kifejezésekkel (mint a téma esetében az újhold) vannak meghatározva. Nem mellesleg a szélességi fokok tekintetében szélsőséges problémákat is okozhatnak, pl. egy sarkkörkutató a ramadán ideje alatt egyáltalán nem törhetné meg a böjtöt, illetve nem tudna éjszakai imát imádkozni – ezekre azonban könnyen meg is találják a megoldást a fiqh-tudósok.
Viszont az, hogy mikor kezdődik a ramadán egy kétségtelenül objektív kérdés, hiszen a fő kérdés itt az, hogy mikor születik az újhold. Ahogy a holdév többi hónapjának számítása során senki sem vitatkozik, hanem a tudományra támaszkodik, igazából a ramadán kezdete körüli kardoskodás és egymásnak esés felesleges vitának tűnik. Mégis tudósok írnak cikkeket és vaskos könyveket a tradicionális empirikus és a klasszikus matematikai kalkulációkon alapuló módszerek ellen vagy mellett.
További angol nyelvű információ (Dr. Zulfiqar Ali Shah: The Astronomical Calculations and Ramadan A Fiqhi Discourse c. könyve) elérhető az alábbi linken: http://www.nmfuk.org/events/birming...
Akinek pedig nincs türelme vagy ideje a fenti 151 oldalas tudományos értekezés elolvasására, annak szeretettel és az isteni törvények legnagyobb tiszteletben tartása mellett ajánlom figyelmébe egy kanadai filmsorozat alábbi rövidke részletét és annak bölcs következtetéseit:
dr. Kármán Marianna, afrikanista, iszlámkutató
