KULTÚRA - A Qarawijjín könyvtára

Újranyit a fezi Qarawijjín Egyetemhez tartozó könyvtár, írja a worldbulletin.net. A Qarawijjín Egyetem a világ legrégebbi, folyamatosan működő egyeteme, 859-ben alapította Fátima al-Fihri, egy gazdag kereskedő lánya. A család a tunéziai Qajrawánból vándorolt ki Fezbe, így lett az egyetem neve Qarawijjín. A madrasza, azaz az iszlámjogi egyetem a nyugati iszlám egyik kiemelkedő szellemi központja lett, ahol iszlám tanulmányokat, a máliki jogrendhez tartozó iszlámjogot, és klasszikus arab nyelvet tanítottak. A régi profil mellett az egyetem a modern időkben angol és francia nyelvet és informatikát is oktat. 
Az oktatás a hagyományos iszlám madrasza-rendszerben zajlik: a hallgatók félkörben ülnek egy sejk körül, aki szöveget olvastat velük, majd nyelvtani, jogi, exegetikai kérdéseket tehetnek fel a szöveggel kapcsolatban. A hallgatók életkora 13 és 30 év között mozog, és a nyugati iszlám minden tájáról érkeznek: Spanyolországtól egésze Közép-Afrikáig. Az egyetem 1963-től része a marokkói állami oktatási rendszernek, és a 20. század közepétől oktat nőket is.
Az egyetemhez tartozó mecset az egyik legnagyobb Észak-Afrikában, 22000 embert tud befogadni. A jelenlegi formáját több átépítés során nyerte el, végső kialakítása az Almorávida dinasztiához tartozó Ali ibn Júszuf (1106-1143) szultán nevéhez fűződik: ekkor látják el a madraszát kúfi kalligráfiával, ami az épület egyik különlegesen szép díszítését adja. 
A könyvtárát a Marinida dinasztiához tartozó Abú ’Inán Fárisz szultán (1348-1358) alapítja 1349-ben. Olyan kódexeket őriz, mint Málik ibn Anász Muwattája gazella-pergamenen, ami az egyik legkorábbi jogi- és hadísz-gyűjtemény, ibn Iszháq szírája, ami a Próféta életének legkorábbi összefoglalása, és ibn Khaldún kéziratai. Olyan tudósok tanultak itt, mint ibn Arabí, a híres misztikus, ibn Khaldún, a szociológia feltalálója, és a legenda szerint II. Szilveszter pápa. 
A könyvtár, és benne a kéziratok elég rossz állapotban voltak, ez tette szükségessé a felújítást. A több millió dolláros beruházás kivitelezője Aziza Chaouni kanadai-marokkói építész, akit az első felméréskor sokkolt az épület állapota. A könyvtár, bár a kutatóknak adott kutatási engedélyt, a tág közönség előtt zárva tartott az épület rossz állapota miatt: hiába javították az idők során, a törött csempék, korhadó gerendák és zárlatos elektromos vezetékek veszélyt jelentettek az egész épületre. „Amikor kibontasz egy régi épületet, sose tudhatod, mi van a fal mögött: megbontasz egy falat, és találsz egy festményt, leszeded a festményt és találsz egy ajtót; a pincében például egy ősi szennyvízelvezető rendszert találtunk” – mondta Chaouni a felújításról. Chaouni a hagyományos zalídzs csempetechnológiát, ami a marokkói épületek fő díszítőelemét adja, modern technológiákkal kombinálta, amikor napkollektorokat és az esővízgyűjtő rendszert tervezett az épületbe. „Nem akartam, hogy egy bebalzsamozott holttestet hozzunk létre” – mondta Chaouni -, „hanem a jelenlegi hallgatók, kutatók, látogatók számára is használható teret.” 
Ugyancsak nagy kihívás volt az egyetem forrásának a felújítása, ami Fez város régi vízhálózatának a része, ami jelenleg már az Unesco világörökség-listáján is szerepel a egész fezi medinával (óvárossal) együtt. A könyvtár belső bútorzatát az eredeti alapján helyi mesterek készítették. 
A felújítás három évig tartott, és 2016 májusában adják át újra a nagyközönségnek. Lesz benne olvasóterem, konferencia-terem, kézirat-restauráló műhely ugyanúgy, mint modern kávézó és irodák.

http://www.worldbulletin.net/art-culture/170060/worlds-oldest-library-in-morocco-to-reopen-in-may