APROPÓ - Malcolm X és az Iszlám nemzete
Ma 51 éve hunyt el az emberjogi aktivista Malcolm X (eredeti néven Malcolm Little, amit később al-Haddzs Málik as-Sabázzra változtatott), az egyik, ha nem a legmeghatározóbb afro-amerikai közéleti személyiség. Miért is volt ennyi neve Malcolmnak? Erre ő maga egy interjújában adott magyarázatot, ahol O’Connorral készült televíziós interjújában arra a kérdésre, hogy mi az igazi neve, azt mondta, hogy az anyakönyvezett neve nem az ő neve, azt az apjától kapta, az meg a nagyapjától, aki a dédapjától, s végül a dédapja a rabszolgatartójától. Tehát hogy mi az igazi neve, azt nem tudja, mert a rabszolgatartók elvették a családjától… Malcolm X minden egyes szava, tette, így még a neve is egy-egy emberjogi eszme megvalósítása, megtestesítése volt.
1965. február 21-én a manhattani Audubon Ballroomban, két nappal egy korábbi merénylet megkísérlése után három férfi a Nation of Islam (az Iszlám nemzete afro-amerikai szervezet) tagjai közül meggyilkolta Malcolm X-et. Amikor a 400 fős teremben valaki elkiáltotta magát: „Nigger! El a kezekkel a zsebemtől!”, Malcolm-X testőrei igyekeztek megnyugtatni a tömeget. Ezt kihasználva a három merénylő (egyik egy lefűrészelt csövű puskával, a másik kettő automata fegyverrel) tüzet nyitott Malcolm X-re. Délután fél 4-kor, a kórházba érve vesztette életét az afro-amerikai aktivista, összesen 21 találat érte testszerte. Az első lövést leadó férfit (Hayert) a tömeg elfogta, és megverte, mielőtt a rendőrség a helyszínre ért volna, végül Hayer vallomása alapján mindhármukat elfogták, és 1966 márciusában életfogytiglani börtönre ítélték. Talmadge Hayer (Thomas Hayer, más néven: Mujahid Halim) 2010-ben szabadult a börtönből, Norman 3X Butlert (Muhammad Abdul Azizt) 1985-ben helyezték szabadlábra, 1998-tól a harlemi Nation of Islam mecset vezetője lett, és mindmáig ártatlannak vallja magát a Malcolm X ellen elkövetett merényletben, Thomas 15X Johnson (Khalil Islam) 1987-ben szabadult, a börtönben áttért a szunnita iszlám hitre, majd 2009-ben hunyt el tagadva bűnösségét.
Malcolm X élete során számos emberjogi harcot vívott, melyet elsősorban személyes sérelmei is motiváltak. Míg a 40-es években szisztematikusan követett el betöréseket gazdag fehér családok ellen, később a börtönben Elijah Muhammad, a Nation of Islam vezetője hatására megváltoztatta destruktív magatartását, és legális úton kezdett el harcolni az elnyomás ellen. 1950-től kezdve Malcolm X néven szállt szembe a kormánnyal a koreai háború miatt, de későbbi beszédeiben támadta a Ku Klux Klánt, felszólalt az afro-amerikaiakkal szembeni rasszizmus ellen, harcolt a feketék jogaiért, a Nation of Islam keretein belül pedig a fekete közösségéért és a Nation of Islam eszméiért.
1964-ben elutazott Afrikába, a Közel-Keletre, majd Mekkába a zarándoklatra. Hazatérve – az utazás hatására – elutasította a Nation of Islam tanait, melyeket 1952-től 1964-ig magáénak vallott, s melyek erős párhuzamot mutatnak a rasztafári mozgalom hittételeivel, miszerint a feketék a világ eredeti teremtményei, a fehér emberek pedig démonok; a feketék felette állnak a fehéreknek, akik próbálják őket elnyomni, de a fehér faj úgyis bukásra van ítélve. Nem mellesleg ez erősen mutatja, hogy a Nation of Islam nem az iszlám tanait, hanem elsősorban (a fehér!) Wallace Fard Muhammad tanításait és az általa prófétának nevezett Elijah Muhammad látomásait vallotta magáénak, pl. a Koránt nem is ismerték, nem is találkoztak vele, nem tudtak arabul.
Ahogyan később Bob Marley, úgy 1964-ben Malcolm X is felismerte ezen tanok rasszista gyökereit, és univerzálisan kezdett fellépni a rasszizmus és bármi nemű negatív megkülönböztetés ellen. Beszédeiben erősen hangsúlyozza, hogy az iszlámban talált rá ezeknek a különbségeknek a feloldására, mert az iszlámban nincsenek nemzetek, nincsenek különböző színű emberek, nincs negatív diszkrimináció…
dr. Kármán Marianna, afrikanista, iszlámkutató
Beszédei angolul:
https://www.youtube.com/
Ma 51 éve hunyt el az emberjogi aktivista Malcolm X (eredeti néven Malcolm Little, amit később al-Haddzs Málik as-Sabázzra változtatott), az egyik, ha nem a legmeghatározóbb afro-amerikai közéleti személyiség. Miért is volt ennyi neve Malcolmnak? Erre ő maga egy interjújában adott magyarázatot, ahol O’Connorral készült televíziós interjújában arra a kérdésre, hogy mi az igazi neve, azt mondta, hogy az anyakönyvezett neve nem az ő neve, azt az apjától kapta, az meg a nagyapjától, aki a dédapjától, s végül a dédapja a rabszolgatartójától. Tehát hogy mi az igazi neve, azt nem tudja, mert a rabszolgatartók elvették a családjától… Malcolm X minden egyes szava, tette, így még a neve is egy-egy emberjogi eszme megvalósítása, megtestesítése volt.
1965. február 21-én a manhattani Audubon Ballroomban, két nappal egy korábbi merénylet megkísérlése után három férfi a Nation of Islam (az Iszlám nemzete afro-amerikai szervezet) tagjai közül meggyilkolta Malcolm X-et. Amikor a 400 fős teremben valaki elkiáltotta magát: „Nigger! El a kezekkel a zsebemtől!”, Malcolm-X testőrei igyekeztek megnyugtatni a tömeget. Ezt kihasználva a három merénylő (egyik egy lefűrészelt csövű puskával, a másik kettő automata fegyverrel) tüzet nyitott Malcolm X-re. Délután fél 4-kor, a kórházba érve vesztette életét az afro-amerikai aktivista, összesen 21 találat érte testszerte. Az első lövést leadó férfit (Hayert) a tömeg elfogta, és megverte, mielőtt a rendőrség a helyszínre ért volna, végül Hayer vallomása alapján mindhármukat elfogták, és 1966 márciusában életfogytiglani börtönre ítélték. Talmadge Hayer (Thomas Hayer, más néven: Mujahid Halim) 2010-ben szabadult a börtönből, Norman 3X Butlert (Muhammad Abdul Azizt) 1985-ben helyezték szabadlábra, 1998-tól a harlemi Nation of Islam mecset vezetője lett, és mindmáig ártatlannak vallja magát a Malcolm X ellen elkövetett merényletben, Thomas 15X Johnson (Khalil Islam) 1987-ben szabadult, a börtönben áttért a szunnita iszlám hitre, majd 2009-ben hunyt el tagadva bűnösségét.
Malcolm X élete során számos emberjogi harcot vívott, melyet elsősorban személyes sérelmei is motiváltak. Míg a 40-es években szisztematikusan követett el betöréseket gazdag fehér családok ellen, később a börtönben Elijah Muhammad, a Nation of Islam vezetője hatására megváltoztatta destruktív magatartását, és legális úton kezdett el harcolni az elnyomás ellen. 1950-től kezdve Malcolm X néven szállt szembe a kormánnyal a koreai háború miatt, de későbbi beszédeiben támadta a Ku Klux Klánt, felszólalt az afro-amerikaiakkal szembeni rasszizmus ellen, harcolt a feketék jogaiért, a Nation of Islam keretein belül pedig a fekete közösségéért és a Nation of Islam eszméiért.
1964-ben elutazott Afrikába, a Közel-Keletre, majd Mekkába a zarándoklatra. Hazatérve – az utazás hatására – elutasította a Nation of Islam tanait, melyeket 1952-től 1964-ig magáénak vallott, s melyek erős párhuzamot mutatnak a rasztafári mozgalom hittételeivel, miszerint a feketék a világ eredeti teremtményei, a fehér emberek pedig démonok; a feketék felette állnak a fehéreknek, akik próbálják őket elnyomni, de a fehér faj úgyis bukásra van ítélve. Nem mellesleg ez erősen mutatja, hogy a Nation of Islam nem az iszlám tanait, hanem elsősorban (a fehér!) Wallace Fard Muhammad tanításait és az általa prófétának nevezett Elijah Muhammad látomásait vallotta magáénak, pl. a Koránt nem is ismerték, nem is találkoztak vele, nem tudtak arabul.
Ahogyan később Bob Marley, úgy 1964-ben Malcolm X is felismerte ezen tanok rasszista gyökereit, és univerzálisan kezdett fellépni a rasszizmus és bármi nemű negatív megkülönböztetés ellen. Beszédeiben erősen hangsúlyozza, hogy az iszlámban talált rá ezeknek a különbségeknek a feloldására, mert az iszlámban nincsenek nemzetek, nincsenek különböző színű emberek, nincs negatív diszkrimináció…
dr. Kármán Marianna, afrikanista, iszlámkutató
Beszédei angolul:
https://www.youtube.com/
